AJÁNLÓ
 
18:13
2016. 12. 02.
Kaja a hűtőben! Itt elérhetők vagyunk: http://laligaloca.blog.hu/ 
A bejegyzés folyatódik
 
18:13
2016. 12. 02.
Sajnálattal közölendő a cím, mivel az utóbbi évek megszokott triója ismét összeállt...
A bejegyzés folyatódik
 
18:13
2016. 12. 02.
Három rangadónk is volt a bajnokság 24. fordulójában, ebből az egyik a legnagyobb derbi...
A bejegyzés folyatódik
 
18:13
2016. 12. 02.
A Sevilla csak nem akar leállni, az Atlético pedig mintha kifújni látszana az elmúlt...
A bejegyzés folyatódik
 
18:13
2016. 12. 02.
Az idei év kétségtelenül a Real Madridról szólt, legalábbis ami a sikerességet illeti....
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

14. forduló: A Klasszikus árnyékában

0 komment

A tizennegyedik körre készülünk Hispánföldön, amelynek a legfőbb kérdése, hogy eldőlhet-e a bajnokság idejekorán egy esetleges Madrid-párti forgatókönyvvel? Egyéb nagy rangadót nem tartogat a játéknap két kisebb tartományi derbin kívül. Hajtás után lássuk, mi vár ránk a hétvégén!

Barcelona-Real Madrid (szombat, 16:15)

A sajtó már napok óta ezen rugózik, a két csapat szurkolói egész héten erre hangoltak, sok hozzátennivaló a hangulathoz nincs, legfeljebb az, hogy az egész világ legkövetettebb focimeccse következik a hétvégén, amelyen sok eldőlhet. Szokatlan a szereposztás, a Real Madrid ugyanis hatpontos előnnyel utazik Katalóniába, és ha nyer, minimum nyeregbe kerülhet, ami a bajnoki versenyfutást illeti. 9 pontra nőhet a különbség.

Barcelonában Iniesta és Alba felépülése a nagy kérdés, valamint az hogy a labdajáratásban kulcsszerepet játszó emberek hány játékpercet tudnak vállalni majd. Elszigetelődni látszik az MSN a csapat többi felétől a pályán, főleg mióta egyre kevesebb támogatást kapnak a középpályától (ennek krízisbe fordulta egybe is esik Iniesta kiesésével).

Királyi oldalon Bale sérülése esik rosszul, de Zidane újonnan talált 4-4-2-je lehet a gyógyír, valamint Zizou hatalmas motivációs jelenléte: a csapata bár sokszor játszik rosszul, vagy nem elég jól, nagyon megverni nem lehet a kopasz francia csapatát, sőt a fiatalok látványosan motiváltak, lásd a hétközi kupás teljesítményt. Marianót a szurkolók Benzema kárára a kezdőbe követelik a klasszikuson (Raúl óta az első saját nevelésű, aki tripláz a kupában). A rossz szezont futó Karim viszont a Barca ellen fel szokott ébredni téli álmából, most is ezt várják a blancók tőle. A kiegyensúlyozottabb kapusteljesítmény is a fehér oldalon található.

Percek óta szivárgott ki: Messi és Ronaldo újra a FIFA év játékosa szűkített hármas listáján! Micsoda meglepetés! A harmadik figura Griezmann egyébként.

A fogadóirodák szerint a Barcelona a meccs favoritja, így volt ez a Calderónban is a Real Madrid ellen, aztán láttuk, mi lett belőle. Egyébként a döntetlen egy békés megoldás lehetne, mindkét oldalról nézve is: hazairól: nem nőne a különbség, vendég: Barcelonában nem kikapni mindig jó dolog. Az más kérdés, hogy ritkán végződik ilyen békés hangulatban a két csapat találkozója.

Érdemes a felvezetőt is nézni majd a tévében, mivel két ismerős blogunk is szerepelni fog benne: ők és ők.

Granada-Sevilla (szombat, 13:00)

A forduló és a szombati játéknap egy andalúz derbivel kezdődik, amely ugyan nem mérhető a Sevilla-Betishez, vagy a Málaga-Sevillához intenzitásban meg a csapatok múltja és játékereje miatt sem, de Granadában fokozott rendőri jelenlét várható, ugyanis a mérkőzés magas kockázatúnak számít.

Alcaraz fiai még nem nyertek idén a bajnokságban, ami akkor sem mentség, ha jó ideig Jémez fiai is voltak a hazaiak (mert így főleg nem mentség). Egy szó mint száz, csak meglepetésdöntetlenre (Valencia) meg szoros vereségre (Barcelona) futotta eddig Lucas Alcaraz erejéből, sokkal többet meg nem is nézünk ki belőle, illetve a csapatból. Az sszképet tovább rontja, hogy a Sevilla elleni 13 próbálkozása alkalmával 4 bajnoki pontot szerzett, ebből könnyű kiszámolni, hogy 11-szer szenvedett vereséget. Nem nekik áll a zászló, na. Akkor sem, ha az Osasunát megverték a kupában, meggyőző teljesítménnyel. Ebből a Granadából nem lehet jogosan kinézni két jó egymásutáni teljesítményt, a nyári átszervezés alaposan kirántotta alóluk a szőnyeget, Pozzóék nagyjából aláírták a kiesést már a nyáron a kivonulással, elég nagy csoda kellene, hogy ne ez történjen. A keret nevekre nem rossz (de nem is jó), csapatjáték még akadozik, védelmi hibák pedig akadnak szép számmal (ezeken próbál nyírbálni Alcaraz). Utolsó győzelmét egyébként pont a Sevilla ellen aratta a Granada, még tavaly, amikor 4-1-re nyertek tavaly az utolsóelőtti fordulóban, egy a meccset teljesen eltankoló biztosan hetedik helyezett ellenfél otthonában.

A Sevilla rotálva is hozta a kötelezőt Formentera szigetén, az 5-1-es mészárlással gyakorlatilag tovább is jutottak, hétközben pedig Lyonban kell helytállni. A kupameccsből azt is tudjuk, hogy a cseresor formában van, a BL-ben eltiltott Franco Vázquez pedig egészen biztosan kezdeni fog, ahogy nagyjából a megszokott bajnoki kezdő várható, az egyedüli meglepetés Ganso lehet, akit lassan bejátszat Sampaoli. Nasri még kérdés. Surranópályán, de 2. a Sevilla, lassan már egy nagy négyesről beszélhetünk, ha a lendület kitart. A Clásico miatt nekik bármi jó, vagy a Realra közelíthetnek, vagy a Barcától távolodnak (döntetlennel mindkettő) csak nyerni kell a Nuevo Los Cármenesben. Sampaoli mániákussága garancia lehet a sikerre:

Athletic Bilbao-Eibar (vasárnap, 16:15)

Mindkét csapat idegenben nyert a kupában, mindketten nagyjából félig rotált kezdővel, így nem kérdéses, hogy lesz-e elég erő felpörögni a derbire is. Az oroszlánok egy nappal később játszottak, de a keret megszokta már a gyors ritmust Európa miatt. Mellettük szól a San Mamés is, ahol a kora őszi Barca-meccs óta nem kaptak ki, és az egy szem Osasunán kívül mindenkit megvertek idén (3 EL-meccs, bajnokikon pedig a Villarreal, Sociedad, Sevilla, Valencia négyes is áldozatul esett). Mendilibar ráadásul mindig kikapott edzőként Bilbaóban. Eddig hétszer próbálkozott.

A fegyverkészítők, tény, hogy idén jobban néznek ki talán még a feljutó évüknél is, de idegenben nem találják a ritmust, tipikusan hazai csapat: otthon 16 pontot szereztek, idegenben 5-öt, az egyetlen győzelmük a liga leggyengébb Granadája ellen történt. Az Eibar idei formáját elnézve, nem lesz könnyű, de így is hazait várunk egyébként. Az Európa Liga náluk most nem túl nagy tényező, a továbbjutás ugyanis megvan, a helyezés pedig ott kevesebbet számít, mint a BL-ben. Nincs mire tartalékolnia Valverdének. A legnagyobb kérdés, hogy mire megy a Bilbao a két öreg nélkül, Raúl García és Aritz Aduriz is eltiltott lesz (utóbbi egy teljesen idióta bírói döntésnek "hála"). Bécsben egy jó edzőmeccset is lehet tolni majd, de ha bajnoki pontokat szórna el, szó érheti a ház elejét.

Leganés-Villarreal (szombat, 18:30)

A Leganésnál egész szezonra lesérült Serantes, a Bilbaóval jó kapcsolatot ápoló kicsik pedig azon nyomban leigazolták kölcösnbe Iago Herrerínt, a nem túl meggyőző Brignoli elé a rangsorba, hétvégén tehát új kapust avatnak a Butarquéban. Rober(t) Ibáñez pont a legrosszabbkor sérült meg súlyosan, amikor a csapat legjobbja volt (Osasuna 2-0). Szymanowski térdsérülése sincs még teljesen rendben, előrefele így sokat gyengültek az uborkások. Első hazai győzelmük pont jókor jött a várható szűkös idők elé.

A Villarreal az Európa Liga egy részében is használt cseresorral nyert Toledóban, így friss lábakra lehet számítani a sárgáktól, mert a gálakezdőt várjuk. Az zavart okozhat, hogy csütörtökön otthon fogadják a Steauát az EL-ben, ahol tovább illene jutni, viszont még egy X is jó lehet nekik extrém esetben, így megint csak azt tudom mondani: előbb ezen legyenek túl sikeresen.

Atlético Madrid-Espanyol (szombat, 20:45)

Quique Sánchez Flores 5 év után tér vissza a Calderónba, ahol várhatóan a hazai közönség is megtapsolja majd a sikerkorszakot nemcsak megelőző, hanem annak alapjait valamilyen formában letevő edzőt. Az Atléti jó formában, de némileg légüres térben vívhatja a bajnokijait, ugyanis 9 pontra vannak a Realtól, és még egy csomó jó formában levő felsőházi csapatot kell egyenként leszakítani, a biztos BL-ért. Hosszútávon menni fog, így ha neadjisten becsúsznak hibák, annyira nem dőlnek a kardjukba. Valószínűleg egy nem túl látványos meccsen a jobb keret egy kicsit jobbnak bizonyul, szűk hazai várható. Griezmann „Aranylabda”-jelölése olyan dolog, ami a klubbal nem történt még soha, de fiesztára még emiatt sem számítanék, bár a fiatalok a kupában nagyon kiszakították a gólzsákot, a léc magasan van. A Guijuelo ellen 6-ot lőni azért nem ugyanaz, mint a rutinos rókákra építő Espanyol ellen.

Betis-Celta (vasárnap, 12:00)

Ismét két kupában nyertes csapat találkozik, de míg a felforgatott Betis nagyjából egyetlen kapuralövéssel nyert az egészen masszív Depor ellen, a Celta kb. végig kézben tartotta a meccset Murciában. Igaz, ellenfele kalibere is adott volt hozzá, egy másodosztályba tavaly először feljutott egyetemi csapatot illik is megcsapni, még idegenben is. A cserekereten látszik, hogy Európában játszott már együtt, nem csikorgott a gépezet a messzi délkeleten. Favorit a Betis, amit nem teljesen értünk, hogy miért. Persze, a Celtának Athénban van jelenése, és bízik az Ajaxban is, mert mást nem tehet. Szerintem az európai hajó elment, és ez pont az eltankolt csoportmeccseken múlt, de hát tapasztalatnak jó lesz az idei EL-porond. Ismét ezt tudom mondani, mint fennebb: ide kell koncentrálniuk, a Panathinaikoszt majd meglátjuk jövő héten.

Alavés-Las Palmas (vasárnap, 18:30)

Vitoriában nem hiszem, hogy ilyen jó szezonra készültek, de a baszk kiscsapatok mítosza továbbra is nagyon él, ha most például az Alavést nézzük. Nyernek Barcelonában, leikszelnek a Calderónban, nyernek Villarrealban, nagyon komoly fegyvertények zsinórban. Közben meg a kupában aláztak hétközben 3-0-ra, a kupás továbbjutás biztos (a ligás bennmaradásra is fogadni mernék, hogy meglesz), és ami a legszebb ebben: meg is érdemlik az eredményeiket. Mindezt úgy, hogy nem félnek senkitől, Pellegrino nagyon időközben megtanulta a mesterségét, amikor kisebb nyomás volt rajta (utalok itt a valenciai bukásra). Ugyanazt mondhattuk el a Las Palmasról tavaly, mint amit idén az Alavésről, a szigetlakók pedig csak azt igazolják, hogy a tavalyi szezon nem a véletlen műve volt. Így már el is vártuk a szép és okos játékot Quique Setiéntől. Kupás botlás ide vagy oda, 2-2-t játszani Huescában teljesen rendben van, a visszavágó tudatában (bár vezettek 2-0-ra is …). Ugye ez az Huesca verte tavaly a Villarrealt is 3-2-re ezen a ponton, az edzőjüket pedig úgy hívják, hogy Juan Antonio Anquela… Nem olyan rossz az a 2-2 Aragóniában.

Akinek csapata új szóval gazdagította a spanyol nyelvet: íme az alcorconazo

Két jó csapat jó meccse lesz, ha a szükségesnél nagyobb hipster lennék, azt mondanám, hogy a forduló meccse, így viszont csak egy jó meccs lehet két olyan csapattal, amelyik a felsőházba vágyik, vagy egyenesen ott megragadni igyekszik, mert már ott is van.

Sporting-Osasuna (vasárnap, 18:30)

Ennél nagyobb roncsderbit az isten sem teremthetne (de, Granada kellene hozzá, bármilyen szereposztásban), mindkettő alulmaradt a kupában, verhető ellenféllel szemben. A Sporting otthon kapott ki az Eibartól, az Osasuna idegenben az erőit kevésbé tartalékoló Granadától. Ami szomorú Caparrósék számára, hogy akit a Granada le tud focizni, az nem nagyon Primerás matéria. Védelmi hibák biztosan lesznek, már csak az a kérdés, hogy ki tudják-e használni a harmatos támadó sorok?

Valencia-Málaga (vasárnap, 20:45)

A Valencia már hónapok óta csak árnyéka önmagának, ám paradox módon tavaly ugyanilyen állapotban épp a top védekező Málaga ellen hozták legjobb meccsüket. Azóta nincs Javi Gracia, van Juande Ramos, van egy Európába igyekvő erős középcsapat meg egy szenvedő, és kiesés szélén vergődő nagy. Mi lesz ebből? A kupából kiindulva a Valencia elindulhat felfelé (nyertek elég simán Leganésban), a Málaga pedig otthon szeretné eldönteni (kikaptak Córdobában). A szardíniások még sosem nyertek a Mestallában elsőligás mérkőzésen. A két csapatban 1-1 Barca-csatár játszik kölcsönben, eddig Sandrót érte több sikerélmény, Munirnak a csapata is rosszabbul áll és a játékperce is kevesebb.

Deportivo-Sociedad (hétfő, 20:45)

A Deporban kezdetben nagyon akadozott a támadó gépezet, ám Andone betalál három forduló óta, azt csak a Málaga szinte páratlan hazai mérlegének köszönhetik, hogy kikaptak legutóbb (4-3), de embereset küzdött a galiciai csapat. Egy kicsit mindenben jobbak a vendégek, edzőfronton talán nem, de olyan önbizalomtól duzzadó a txuri-urdin, hogy nem nagyon lehet fogást találni rajtuk jelenleg.

A Sociedadra nincsenek szavak. Jobbak a Barcánál, többet lőnek kapura, többször találják el azt, lenyomják a katalánokat labdabirtoklásban, vezetést szereznek, egyenlítenek ellenük, nem kapnak meg szabályos gólt, és tizenegyest, a vége 1-1, miközben a Barca ment meg egy pontot úgy, hogy vereséget érdemel, a Sociedad pedig 2007 óta veretlen otthon a Barca ellen. Közben a kupában erőt demonstráltak, a csapat formában van, de ezt már hetek óta tudjuk.

Ti mire számíttok a hétvégén?


comments powered by Disqus

laligaloca

blogavatar

"Mert a spanyol futball több mint a Barcelona és a Real Madrid!"

Facebook

Tabella

Widget powered by WhatstheScore.com