laligaloca

Európai kupameccsek után újra itt van a hétvége, bajnoki fordulóval, a szokásos órákban vár minket Ibéria legszínvonalasabb szórakoztató intézménye, az elsőosztályú focibajnokság! Egyeseken kiütközhet a fáradtság, másokon a formahanyatlás, megint mások pedig új erőre kaptak, az őket ért impulzusok és a motiváció állandó változása nem hagyja unalomba fulladni a cirkuszt. Hajtás után megnézzük, mire számíthatunk!

Világ életemben csábított a gondolat, hogy egyszer Lóri életbölcsességét megosztom a nagyvilággal. Jelentem, eljött a pillanat. Mielőtt akár csak egy ujjpercemet is megtáncoltatnám a klaviatúrán elklásszikós örömódát zengve, szögezzük le: a puncinál nem létezik jobb ezen a kerek világon. Az üzenet alap igazságával kár is lenne vitába szállni! S ha bárki azt hinné, az abszolútum - itt a fogalmat nem a hegeli filozófia értelmében használva - önmaga tökéletességében minden fokozástól mentes, téved! Ha valami minden képzeletet felülmúl, na, arra használjuk a nagyon pina kifejezést. Így felvezetve a beharangozót, látva a 9. forduló kínálatát, előljáróban engedjetek meg annyit: Nagyon pina lesz! Hajtsunk is a lényegre!

A Hispánugor olyan sorozatnak készül, mely a magyar labdarúgásban dolgozó spanyolokat hivatott bemutatni. Az új rovat első szereplője Sergio Fernández Tamayo, aki a nyáron a teljes ismeretlenségből toppant hazánkba. Az MTK Budapest FC által két évre szerződtetett riojai támadó őszintén mesél pályafutása kezdetéről, korábbi csapataiban játszott szerepéről és Magyarországra igazolásának körülményeiről. Tündérmeséről szó sincs, ezt szögezzük le máris az elején. A hajtás után az interjú következik.

Az Eb-selejtezők után újra La Liga, újra bajnokság! Harmadszor üvölthetünk egymás arcába ennek örömére, és a decibelből nem kell spórolni. A divatdrukkerek izzadt tenyérrel szorongathatják majd a távirányítót, hiszen nem kisebb csatákkal csábít a tercera jornada, mint a madridi derbi és az Athletic barcelonai túrája. Azoknak pedig, akik szeretnek elcsámcsogni egy-egy futballélmény cupákján, szintén van ajánlatunk: a feljutók rangadója (Éibar-Depor) két zacskó szotyival kiváló szórakozás. Hajtsunk is a lényegre.

Múlt hétvégén végre elrajtolt hőn szeretett bajnokságunk, és a hétközi nemzetközi kupafordulók (és sorsolás) után máris "pirig-pereg" a történet a második kűrrel. Ahogyan azt Equinox már összefoglalta hétfőn, sípos seggű lovon és anyakoca lovagláson kívül volt itt kérem minden, mint a búcsúban. Lássuk, mi is vár ránk mától vasárnap estig:

Azaz Depor, egy életre. A spanyol bajnokság újoncainak bemutatását a Deportivo La Coruñával kezdjük, mely évekig tündökölt a hispán és a nemzetközi futball egén, majd szép lassan kialudt a fénye. Történelmi visszatérés a galiciai szakadékugrás, mely törékeny jelenét igyekszik bebetonozni a legmagasabb kategóriába. Az életmentő feljutással kötelezettség is jár, ki kell harcolni a bentmaradást. Az újoncnak mindig nehéz a dolga, viszont hajtja a bizonyítási vágy, hogy rácáfoljon, nem létezik olyan fogalom, hogy feláldozhatók!

Rendszeres olvasóink már megszokhatták, időről-időre berobbantjuk Marty Mcfly segítségével Doki Delorean-jét, hogy visszarepülve a múltba, felelevenítsük a spanyol labdarúgás egy-egy emlékezetes pillanatát. Mivel évek óta nem volt olyan izgalmas a bajnoki finálé mint a most futó 2013-14-es kiírásban, az után kutattunk a hispán futball történetében, hogy volt-e már példa arra, hogy a bajnoki címre aspiráns két csapat az utolsó fordulóban egy egymás elleni összecsapáson döntsön a La Liga első helyéről. Jelentjük, a spanyol pontvadászat már megélt hasonló infartus közeli helyzetet! Utoljára az ötvenes évek elején. Az időutazó csodagép műszerfalán 1951. április 22-ét ütjük be. És máris utazunk, egyenesen Sevillába!