AJÁNLÓ
 
08:02
2014. 09. 12.
Mielőtt még egy kézlegyintéssel elintéznénk a két gigász mai meccsét és vele a...
A bejegyzés folyatódik
 
08:02
2014. 09. 12.
Nagyon fáj ez nekem. Tulajdonképpen nincs csapat, amelyik megérdemelné a kiesést. A...
A bejegyzés folyatódik
 
08:02
2014. 09. 12.
Diego Simeone a lefújást követően egyesével gratulált a játékosainak. A sajtótájékoztatón...
A bejegyzés folyatódik
 
08:02
2014. 09. 12.
Hamarosan becsengetnek a Camp Nouban, a világ szeme pedig Undiano Mallenco az Atlético...
A bejegyzés folyatódik
 
08:02
2014. 09. 12.
A szokatlan újévi hajtás sem lepte meg annyira a La Liga csapatait, mint engem. A beharangozóból...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

3. forduló: Mikor leszáll az éj, a sötétben valami les rád, de ne félj!

0 komment

Az Eb-selejtezők után újra La Liga, újra bajnokság! Harmadszor üvölthetünk egymás arcába ennek örömére, és a decibelből  nem kell spórolni. A divatdrukkerek izzadt tenyérrel szorongathatják majd a távirányítót, hiszen nem kisebb csatákkal csábít a tercera jornada, mint a madridi derbi és az Athletic barcelonai túrája. Azoknak pedig, akik szeretnek elcsámcsogni egy-egy futballélmény cupákján, szintén van ajánlatunk: a feljutók rangadója (Éibar-Depor) két zacskó szotyival kiváló szórakozás. Hajtsunk is a lényegre.

A bajnokságmentes időszakban a válogatott került a fókuszba: a La Roja francia túrája nem hogy nem feledtette a brazil vb-kudarc emlékét (1-0), a kétely újabb magját hintette el a Del Bosque-projekttel kapcsolatban azzal, hogy 1990 óta most először játszott olyan mérkőzést a selección (akkor az olaszországi Mundiálon Uruguay elleni 0-0-nál sikerült ezt összehozni), melyen kapura sem lőtt... Nem baj. Felkészülési mérkőzés, nem mérkőzés. Valenciában, a macedónok kivégzésével (5-1) apró szépségtapasz került a vörös csapat becsületén esett szégyenfoltra, így az Eb-selejtezők nyitánya után már mindenki a klubcsapatára koncentrált. Jaj, még mielőtt elfelejtem, igen, Munir pályára lépett spanyol mezben, és ezzel egy valami biztossá vált: egy életre kiírta magát a marokkói válogatott történetéből.

Fókuszban

A forduló kiemelt csemegéje egyértelműen a madridi derbi (derbi madrileño). Simeone matracosai immáron Cercivel kiegészülve (ha lehetőséghez jut) ugorhatnak rá a Xabi Alonso és Di María távozása, valamint Ronaldo igazolásokra tett gúnyos megjegyzése után viharos időket élő királyi klubra. El Fideo saját bevallása szerint nem ment volna, ha nem értesítik, hogy szeretne, míg Pérez a labdarúgó túlzott anyagiasságával indokolta a váratlannak nem nevezhető szakítást: a klub elnöke szerint az argentin szélső odáig merészkedett, hogy CR7 fizetéséhez hasonló járadonságot követelt magának. Mindennek van határa, csak a Szovjetúniónak nincs! A Bernabéuban a Madrid az esélyesebb, mondom ezt annak ellenére, hogy az Atleti az előző szezonban Diego Costa góljával egy az 1999/2000-es szezon óta (1-3) tartó átkot tört meg azzal, hogy bajnokin a király tróntermébe piszkított. CR7 játéka még erősen kérdéses, a portuál állítólag hazavitte Valdebebason használt erősítő felszereléseit, hogy plusz órákat töltve felépülésének meggyorsításával készen álljon a madridiak csatáján. Nagy tragédiának kell történnie, hogy ne küldjék pályára. Ancelottinak amúgy Carvajal kiválásával a védelem összerakása okoz fejtörést: azt csiripelik a spanyol lapok, hogy Ramos kerülhet a jobbhátvéd pozíciójába. És még egy mellékszál: Casillas szeptember 12-én ünnepli bemutatkozásának 15. évfordulóját (San Mamés, 1999.09.12.) 

A találkozó kulcsfigurájává léphet elő a feszült bajnokikat tendenciózusan elvezető Mateu Lahoz sporttárs, aki az első fordulóban a Málaga-Athletic mérkőzésen olyanokat hibázott, hogy csoda, egyáltalán idén még sípot engednek adni a szájába... Az Atleti egy döntetlennel és egy győzelemmel a háta mögött indul Chamartínba, ahol a Real az első fordulóban nagy nehezen legyőzte a Córdobát, majd az Anoetában elhasalt. A szombat este majd egy feszült spanyol fővárosra borul rá, ahol a félelem rossz tanácsadó. (Real Marid-Atlético Madrid)

Barcelona, melynek hajóját a fiatal evezősök repítették (Munir és Sandro), eddig egyedüliként a La Ligában nem hullajtott pontot, de ez nem azt jelenti hogy a katalán főváros kies sikátoraiban latin-amerikai bevándorlók aranyrögöket rugdosnak unalmukat elűzendő. Itt sincs Eldorado, sőt! A Barca már nem az a Barca. Tetszik vagy nem. Pont. A tiki-taka elvirágzását az új, sikeréhes és futni is hajlandó újoncok feledtethetik, akiknek a beilleszkedéséhez idő kell. Luis Enrique Barcája az utóbbi évek kóros örökségeként hátul botrányosan sebezhető (még akkor is tartom az állítást, ha a gránátvörös-kékek az első két fordulóban nem kaptak gólt) s ezen se Mathieu vagy rehabilitációján kőkeményen dolgozó Vermaelen nem fog tudni varázsütéssel változtatni. Mivel a passzolgatáshoz a fél világnak fel kell vonulnia az ellenfél térfeléhez, hatalmas területek nyílnak a szélen is sokszor magát elfutó culés védelem mögött, amit az ellen hosszú indításokkal igyekszik kihasználni. Az El Madrigalban még megmenekültek Messiék, de a hibák sorra kijöttek. Valverde oroszlánjai pedig ha valamit nagyon tudnak, azt kontrázni. A statisztika a Barca oldalán áll: az Athletic 10 év nem nyert bajnokit a Camp Nouban. (Barcelona-Athletic Bilbao)

 

Középre igazodj!

Almeríából hétközben csak jó hírek érkeztek: az andalúz klub elérte a 11 ezres bérletes álomhatárt, s az El Mediterráneo stadion új gyepszőnyeget is kapott. Francisco Javier Rodríguez azonban aggódhat, mert a két forduló alatt begyűjtött egy árva pont, az elég féllábas Espanyol és az atomgyenge Getafe ellen, nem szívderítő. Pénteken a piros-fehérekhez most az a Córdoba látogat, mely újoncként kíván gyökeret verni a legmagasabb kategóriában és a Real Madrid ellen, valamint a Celta vendéglátójaként bizonyította, bajnoki tervei kihirdetésekor nem a levegőbe beszélt. A két együttes habár a Seguna A-ban és B-ben már többször egymásnak ugrott, az elit kategóriában most találkoznak először. Történelmi pillanat.  (Almería-Córdoba).

 

Az, hogy a Málaga az első fordulóban - Lahoznak is hála - kifilézte Valverde BL-főtáblára tartalékoló baszkjait, nem jelenti azt, hogy idén Al-Thani csapatának komoly céljai lehetnek, hiszen a Valencia könnyen átsétált (3-0, Mestalla) az andalúzokon. A korábban az Osasunánál dolgozó Javi Gracia iparos csapatot épít, melynek a vendég Levantét illene a La Rosaledában elkalapálnia. A Granota a bajnokság egyetlen csapata, mely mindkét bajnokiját elbukta. A valenciaiak egyetlen mentsége, hogy eddigi ellenlábasaik (Villarreal és Athletic Bilbao) "egy másik ligában" futballoznak. Ennek ellenére, ha a Málagában is pofára esnek, Mendilibar lehet az első edző, akit felállítanak. A párharc enyhe malíciája, hogy Javi Gracia váltotta anno Pamplónában az elbukó Mendilibart. (Málaga-Levante)

Örvendetes, hogy a Celtát Luis Enrique és pár játékos távozása nem roppantotta össze. A szakértők azt mondják, bajnokságot kezdeni úgy, hogy két meccsen megvan négy pont, már sikernek lehet elkönyvelni. Így Vigóban mosolyognak a Balaídos környékén (márcsak azért is, mert a város polgármestere, Abel Caballlero bejelentette, hogy két és fél éven belül közel 30 millió euróért átépítik a stadiont). Berizzo jó munkát végez a keltákkal. A Real Sociedad eddig két arcát mutatta: az első játéknapon beállt a földbe az újonc Éibar otthonában (vaya golazo de Javi Lara!), majd az Anoetában 0-2-ről verték a Real Madridot (4-2). Arrasaténak jól jönne az újabb siker, hiszen már felállítását rebesgetik a gyors EL-kudarc után (Krasznodar került a főtáblára a baszkok helyett). A vendégeknek megvan minden esélyük a győzelemre, hiszen Vela, Canales, Zurutuza, Castro és Agirretxe olyan fegyverarzenál, mellyel a hazaiakat el kell tudni intézni. (Celta Vigo-Real Sociedad)

A Rayo Vallecano minden évben a nulláról kezdi (egy nemrég megjelent statisztika szerint 101 labdarúgó fordult meg a klubnál az elmúlt 8 szezon alatt): vagy kölcsönben vannak nála játékosok, vagy ha egy kincset kifog, az anyagi kényszer miatt egyből továbbad rajta. Paco Jémez mester jelenti az állandóságot és a szakmai színvonalat, mely idén is már megcsillantotta eredményét: a Rayo izgalmas támadófocit játszik, s mindezt eredményesen teszi. Már rég nincs Diego Costa, már nincs Larrivey sem, de ott rohangál a szélen a kis "Speedy González" villarrealos Aquino, míg a támadásokat a harcedzett Manucho, Leo Baptistao és a szintén a Villarrealtól kicsalt puskagolyó léptű Pereira fémjelzi. Ütős kis pakk, annyi szent. A darazsak két iksszel nyitottak, de odahaza az egy pontos Elche nem lehet akadály. (Rayo Vallecano-Elche)

A Valencia is büszke négypontos. Ráadásul a második fordulóban Lim nagyúr benyomott egy bombát: Negredo érkezett a klub Chéhez. Jelenléte biztosíték a gólra: az előző évadban 0,47 gólt lőtt mérkőzésenkét (23 gól 49 fellépésen). Kőkemény elől a denevér, mely immár két spanyol válogatott csatárral, Negredóval és Alcácerrel rohamozhat, akiket Rodrigo valamelyik szélről (vagy a padról beállva) segíthet. Nuno mesternek a bajnokságot szerényen kezdő Espanyol ellen nem kell nagyon fűteni az idén Európáról álmodozó piros-sárga csíkosokat, így a pericó vért fog izzadni akár az egy pontért is az élettel megtelő Mestallában. (Valencia-Espanyol)

A Valenciához hasonlóan nagy ígéretekkel vágott neki a szezonnak - idén is - a Sevilla. Unai Emery együttese ettől függetlenül egy jó középcsapat, mely magában hordozza a meglepetés erejét. Az EL-győztesnek ismét Európa a cél, de a Nerviónban már nem találjuk a sikergyáros Rakiticet (Barcelona), a védelem irányítóját, Faziót (Tottenham), a klub saját nevelésű csillagát Alberto Morenót (Liverpool), vagy a tavaly ígéretesek mozgó Jairót (Mainz) sem. Miközben a Sevilla komoly vérátömlesztéssel vészelte át a nyarat (a távozók helyére érkezők, mint Deulofeu, Tremoulinas, Banega, Iago Aspas még nem tudták megmutatni legjobbjukat), ellenlábasai (Villarreal, Valencia és Real Sociedad) egyértelműen erősödtek. Denis Suárezék a Pizjuánban alig bírtak az egy idő után 10 emberrel játszó Valenciával (1-1), majd Barcelonában nagy nehezen begyűrték az Espanyolt. Ha álmait valóban komolyan akarja venni, mostani ellenfele, a Getafe legyőzése alapvető. Contra csapatának ugyanis se íze, se bűze. A madridi kicsiknél folyamatosan áll a bál: a héten felbontotta Ángel Torres elnök Codina kapus szerződését és Pedro Leónt nem is nevezték az LFP-nél. Hogy nem ég a ház, annak köszönhető, hogy a 2. fordulóban odahaza a kékek két vállra fektették az Almeríát. A sevillai utazás nem nekik áll, egyedüli bizodalmuk Álvaro Vázquezben lehet: az Espanyol-nevelés támadó a felkészülés során is ontotta a gólokat (összesen hatot), és az együttes három pontját is az ő találata hozta össze a 2. fordulóban. (Sevilla-Getafe)

Caparrós Granadája rágós falat. A Batman, ahogy szokta, első dolga volt rendbe vágni együttese védekezését, melyre alapozva a középsúlyú ellenfelekkel szemben szépen fognak teljesíteni. A másik Caparrós-faktor is aktivizálásra került, dübörög a fiatalítás: két forduló alatt már hat játékos mutatkozott be a mester irányításával a spanyol első osztályban, köztük az az Isaac Success (U20-as nigériai támadó), aki 18 évesen és 7 hónaposan a Granada legfiatalabb debütánsa lett a legmagasasbb kategóriában. A négy pontos piros-fehérekhez most az a Villarreal látogat, mely ott folytatta, ahol az előző szezonban abbahagyta. Marcelino remek együttese ugyan szélnek eresztette az előző kiírás támadó sorát (Perbet, Aquino és Jonathan Pereira sem az El Madrigalban szaladgál már), jól erősített: Denís Chéryshev, Jonathan Dos SantosVíctor Ruiz és Rukavina. A valenciaiak megmutatták a Barca ellen, hogy a legnagyobbakkal is fel tudják venni a versenyt, így Andaluzíában izgalmas taktikai csemegére lehet számítani, két jól szervezett, harcos csapattal. Marcelino mester két kulcsemberére nem számíthat: Uche és Gio is kihagyja a granadai ütközetet sérülés miatt. (Granada-Villarreal)

A La Liga törpéje, az Éibar remekül rajtolt: debütálva a La Ligában otthon ütötték az EL-helyre pályázó Real Sociedadot (1-0) és a Calderónban fogukat összeszorítva emelt fővel szenvedtek vereséget a bajnoki cím védőjétől (2-1). Gaizka Garitano mester Cholo-megszállottsággal készíti minden héten játékosait, akik a míster filozófiájának megfelelően hajtanak. Hiába, ha szerényebb képességű kerettel akarsz harcba indulni, a morál az egyetlen fegyver, mellyel sikert érhetsz el: jobban kell akarni, többet kell futni, erőszakosabbnak kell lenni (Atleti-erények). Ez csinálja az Éibar. Ellenfele a másik újonc Deportivo, mely eddig egy pontot kibrusztolt magának, de Víctor Fernándeznek bőven van dolga: csapatot kell formálnia a jó képességű keretből. A galiciaiak egyébként az átigazolás záró etapjában két védőt is megszereztek: Sidnei Rechel és Modibo Diakité feladata alapvetően a hátsó alakzat megerősíte, de a szűrésben is bevethetőek. Komoly csőrte, igazi presztízscsata várható Baszkföldön, ahol a Depor-győzelem meglepetésként hatna. (Éibar-Deportivo)

 


comments powered by Disqus

laligaloca

blogavatar

"Mert a spanyol futball több mint a Barcelona és a Real Madrid!"

Facebook

Tabella

Widget powered by WhatstheScore.com