Nagy átigazolási kommentfogó

0 komment

Idén nyáron is attól fogunk reszketni, hogy hány klasszist és nagyon jó játékost lesznek kénytelenek eladni a jó csapatok, mert nem tudják megfizetni őket úgy, mint Angliában.

A legfájóbb számomra az, hogy szétvásárolják az Atléticót, Tiago már elment a Chelseabe, Mirandát pedig el fogja vinni a MU, Costa meg szintén a kékekhez tart. Meddig lesz ez még így?

Brazília nagyon messze van

0 komment

Néha előfordul, hogy hiába erőlködik az ember, akkor sem tudja megfogalmazni a lényeget ahogyan szeretné. Úgy meg pláne nem, mint másnak sikerül: röviden, tömören, lényegretörően. A héten szerettem volna egy posztot írni a spanyol válogatott körül kialakult helyzetről, de Vicente del Bosque keresztülhúzta a számításaimat. A FIFA készített vele egy interjút, a kérdéseket pedig ezúttal "szakmabeliek" tették fel. Külön kiemelném Klinsmann kérdését és az arra adott választ, valamint a Xavinak szóló intelmet. Igazi felüdülés hallgatni magyar focin szocializálódott emberként. Spanyol és/vagy angolul tudók előnyben.

Décima itt, Décima ott, egy DECI MA mindenkinek!

0 komment

Induljunk el a kályhától, mivel bonyolult szituációt fogok leírni. Adva van 1995 késő nyara/ősze.

Első filmkocka: Magyarország kirakatcsapata a tavalyi év BL-csoportos Anderlechtjét kiverve a főtáblára jutott (évekig magyar csapattól egyedülálló módon, ráadásul az egy 16 csapatos nehezebb BL-sorozat volt, kis országok csapatai számára). Ekkor többek között a Real Madriddal került egy csapatba ez a zöld-fehér magyar csapat, amelynek alulírott rendkívül drukkolt, ekkor még nagyon kicsi gyerekfejjel. Aztán jött egy meccs egy oroszlánbarlangban, a nagy Real Madrid otthonában, ahol valami Raúl González Blanco 17 évesen szórt egy mesterhármast, a realosok meg hatot lőttek közben. Ott valami végleg eldőlt, de ez akkor még nem volt világos.

Második filmkocka: utána ez a kissrác minden kedden rohant haza az iskolából, hogy az Eurogólokat lássa az Eurosporton. Hál' istennek, a spanyol bajnokságot is minden héten mutogatták, akkor még Mijatovic is a Valenciában játszott (ez bizony az őskorban volt...), és akkor tűnt fel számára egy piros-fehér csíkos mezes, kéknadrágos madridi csapat, valami Atlético, aki lelkes játékkal, klasszis szerb edzővel a padon bajnoki címet hozott a Calderónba, olyan játékosok kergették a labdát Radomir Antic kezei alatt mint Caminero, Kiko, a kapus Molina vagy a csapat szíve, esze, motorja, Diego Simeone. Valahol itt dőlhetett el, hogy adott kissrácunk számára nincs más választás, mint a spanyol foci, és imádni annak két óriását, amelyek közül a sors úgy akarta, hogy mindkettő Madridban székeljen, és riválisai legyenek egymásnak, de a kiskölyök erről akkor még mit sem tudott. Aztán meg már késő volt. A tüzet és a vizet is lehet hát szeretni, valahogy így, lelkesen, gyermeki, őszinte módon - rivalizálás nélkül.

Lisszabon, hol Földanya és a tenger moraja összeér

0 komment

Egy ország, egy város, egy ősi viszály és két külön történet. Cibeles és Neptuno népe szombat este Ibéria délnyugati csücskében csap össze egy történelmi találkozón, mely édes álommal csábítja a finálé résztvevőit. A 10. BL-serlegét megszállottan üldöző Real Madrid földijével, az üstökös Atlético Madriddal borul egymásra, hogy eldöntsék, ki ül fel Európa trónjára.

No hay Europa / Nincs Európa #1

0 komment

Új, hagyományteremtő rovat első cikke következik! Mindenki szereti az okoskodós posztokat, mindenki szeret menedzseresdit játszani, mindenkinek vannak vágyai, hogy kit igazolna le a másik csapatból, ha csak úgy, csettintve is lehetne, így ezzel fogunk most egyet játszani. Egy kisebb csavar lesz benne, nem ligaválogatottat szeretnék összerakni unalomig ismert élcsapatok játékosaiból, hanem megnéztem, hogy kik teljesítettek csapatuk szintjén felül, és kik azok, akikre feltétlen érdemes figyelni a kisebbek közül.

Sundin mintájára, aki az újoncválogatott felelőse, olyan fantáziacsapatot fogok minden szezon végén összeállítani, amelynek egy tagja sem játszott idén Európában érdekelt, vagy európai helyet kiharcoló csapatban. Mivel az a megszorítás is benne van, hogy idei Európa Ligás csapatból sem válogatok, így a Betis és a Valencia is kikerült a szórásból, mivel ezekről a játékosokról úgyis némileg több szó esett. Az idén Európát kiharcoló 2 baszk csapat sem, ahogy a Sevilla és a Villarreal sem adhat ide játékosokat, és természetesen a 3 gigacsapat sem. Erre azért volt szükség, mert eurótízmilliókat érő, kvázi befutott Valencia-játékosokkal nem akartam megtölteni az Európáról lemaradó csapatomat. További megkötés, hogy ne legyen egy nagy kedvenc vagy szimpatikus kiscsapattal tele a fantáziakeret, a 23 kiválasztottból maximum 4 játékos lehet egy klubból. Lássuk tehát a 7. helytől lefelé elhelyezkedő csapatok fantáziaválogatottját!

38. forduló: Jöjjön hát a Super Bowl!

0 komment

A Sevilla már megkoronázta a hetünket azzal, hogy megnyerte története harmadik Európa Ligáját (illetve UEFA Kupáját), de Batsányi után szabadon, mi vigyázó szemünket nem Párizsra, hanem Barcelonára vetjük, ahol pontrendszeres bajnokságokra oly kevéssé jellemző módon gyakorlatilag bajnoki döntőre kerül majd sor. Mintha viszont a sors is úgy írta volna, hogy minden meccsnek legyen valami értelme ebben a fordulóban is, kevés a tétnélküli találkozó. Még egy kisebb madridi derbi is van, a 6. helyről is dönthet az egyik európai rangadó, valamint az utolsó négy is egymással játszik. Idén nem panaszkodhatunk a Nagy Rendezőre, meg az izgalmakra sem (ez meg ugye nemcsak a Nagy Rendező érdeme, hanem a csapatoké is). Na de lássuk részletesen!

Sevilla FC - SL Benfica Európa-liga-döntő

0 komment

Akkor most képzeld el ezt: Egy Puerto Colombia nevű halászfaluban élsz, Dél-Amerika északi csücskén. Reggel 5 órakor kelsz. Kimész a kikötőbe, beülsz a csónakba és kievezel a nyílt tengerre. Kiveted a hálód és imádkozol, hogy legalább félig megteljen zsákmánnyal, amit eladhatsz, és amiből megveheted a kenyeret a családnak, amiből eltengődhetsz egyik napról a másikra. S miközben teszed a dolgodat a hűvös, hullámzó tengeren, az agyad folyamatosan egyetlen szerelmeden jár, a labdán. A meccsen. Csatár vagy. Jó csatár vagy. Minden nap edzel munka után, mert nem akarod elengedni ezt az egy dolgot az életedből, ami szebbé, elviselhetővé teszi a napjaidat. Arról álmodsz, hogy egyszer majd tömegek figyelnek, a nevedet skandálják, amikor betalálsz a hálóba ... a nevedet, ami Carlos. Carlos Bacca.

Időgép: Van rá precedens!

0 komment

Rendszeres olvasóink már megszokhatták, időről-időre berobbantjuk Marty Mcfly segítségével Doki Delorean-jét, hogy visszarepülve a múltba, felelevenítsük a spanyol labdarúgás egy-egy emlékezetes pillanatát. Mivel évek óta nem volt olyan izgalmas a bajnoki finálé mint a most futó 2013-14-es kiírásban, az után kutattunk a hispán futball történetében, hogy volt-e már példa arra, hogy a bajnoki címre aspiráns két csapat az utolsó fordulóban egy egymás elleni összecsapáson döntsön a La Liga első helyéről. Jelentjük, a spanyol pontvadászat már megélt hasonló infartus közeli helyzetet! Utoljára az ötvenes évek elején. Az időutazó csodagép műszerfalán 1951. április 22-ét ütjük be. És máris utazunk, egyenesen Sevillába!

37. forduló: Kiszámíthatatlan, tetőtől-talpig

0 komment

Különleges státusza révén csak szombat este kezdődött el a forduló, és a legfontosabb kérdések szereplői csak vasárnap léptek pályára, de így is csupa izgalom volt ez a hétvége is. Az európai helyek eloszlásáról dönthetett az egyik szombati mérlőzés, a másik pedig arról, hogy az ország harmadik legnagyobb városában ki az úr, de mindenki a bajnoki harcra és a kiesési bírkózásra figyelt a leginkább, ezekre pedig vasárnap került sor. Nem volt egy olyan meccs sem, amelynek ne lenne bajnoki tétje, ott is komoly presztízs forgott kockán. Lássuk részletesen!

A part előtt ereszt le a matrac?

0 komment

Bár még két forduló hátravan ebből a bajnokságból, nem túlzás azt állítani, hogy ez minden idők egyik legjobb és legizgalmasabb spanyol bajnoksága. A BL-ben spanyol házi döntőt rendeznek, és ha nem sorsolják össze a Sevillát és a Valenciát az EL-ben, ott is könnyen összejöhetett volna. A spanyol csapatok játékerejét ezek után nem is kell tovább részletezni, az izgalmakat annál inkább. Tegnap volt napra pontosan 10 éve annak, hogy nem a Barcelona vagy a Real Madrid nyerte a bajnokságot (akkor Valencia). Közöttük ugyan előfordult érdekes, izgalmas versenyfutás az elsőségért, de mivel a többi csapat egyáltalán nem tudott beleszólni a bajnok címért folyó harcba, mindig volt némi hiányérzetünk. Most nem lehet. Az Atlético Madrid felnőtt a feladathoz, és első számú várományosa az aranyéremnek. A szezon ezen szakaszában már csak az hordozott némi izgalmat magában, kié lesz a negyedik hely, és melyik csapatok esnek ki. Az elmúlt hétvége, és a Real Madrid hétközi pótlása azonban minden képzeletet felülírt.

Ki bírja tovább cérnával?

0 komment

A 36. forduló forgatókönyve érzelmi gejzírt fakasztott a La Liga csúcsán. Szombaton, a Barca-iksz után a katalánok már szentségeltek, mondván, a Getafe végzett a culék bajnoki álmaival, ám meglepetésre vasárnap jött az újabb szájtátás: az Atleti veresége és a Real Madrid Valencia ellen kikapart döntetlenje. A hármas versenyfutás ma folytatódik. A Madrid a 34. fordulóban elmaradt bajnokiját pótolja a Zorillában, ahol JIM csapata az életéért küzd. Ancelottiéknak a győzelem második helyet érne a tabellán, amivel egy lépésre kerülnek a bajnoki cím megszerzésétől. A királynak áll a zászló?

New Kidz On The Block

0 komment

Lassan 4 éve annak, hogy elindult a La Liga Loca, és pancho_sanza felkért, írjak én is a blogra. Azóta sok minden történt, pancho például lelépett és ez már a harmadik felület, ahova blogolunk. Sok jót - szinte csak azt - adott nekem a blog, de ha azt kérdezi valaki, mire vagyok leginkább büszke, akkor egyértelmű a válaszom. A liga újoncainak ez már a negyedik darabja. Minden hibájával és erényével együtt vállalom ezt a sorozatot: számtalan olyan játékost látok én is a listákon, akikkel komolyan árnyékra futottam, és olyanokat is, akik igazolták az elvárásaimat. "Tovább után" az idei lista.

36. forduló: Egy város mind fölött!

0 komment

A nemzetközi porondon már szétfröccsent a földöntúli boldogság, így a madridi csapatok átpréselve magukat a BL tűfokán, csütörtöktől már a bajnokságra koncentráltak. A játéknap legfontosabb kérdése, hogy a Londonból már szerda este hazatérő Atleti képes-e tovább diktálni a ritmust a Barca-Real párosnak. A matracosokat a Ciutat de Valenciában hívja tetemre Caparrós békás fenevada, a gyászoló Barca a Camp Nouban fogadja a Getafét, míg a Bernabéu Pizzi izzó Valenciájára készülhet. Az Athletic BL-indulása nincs veszélyben, de egy győzelem még elkél a Sevillával vívott külön versenyfutásban. Az alsóház is pezseg, idegőrlő időszak jön sok edző számára: a már biztos kieső Betis mellett két csapat még az ebek harmincadjára kerülhet, a 12. Espanyoltól délre (41 pont) mindenki veszélyben! Egy, két , há' és tessék!

laligaloca

blogavatar

"Mert a spanyol futball több mint a Barcelona és a Real Madrid!"

Facebook

Tabella

Widget powered by WhatstheScore.com