laligaloca

A nézőknek élmény. A szurkolóknak szenvedély. A médiának közönség. A szponzoroknak pénz. Egyes játékosoknak presztízs. A spanyoloknak polgárháború! Nem, nem fogunk Franco idejébe visszaugrani és a spanyol-katalán ellentét történelmében elmerengeni, mert semmi értelme. Lehetsz madridi szurkoló vagy Barca-fanatikus, ennek a párharcnak az érezelmi töltetét nem tudod a magadévá tenni. Szeretheted, de nem imádhatod. Utálhatod, de nem gyűlölheted. Hajtás után pulga és Equinox közös posztja következik.

27. alkalommal harangozunk, és lehet, egyből búcsúszóra. Hétközben spanyol lapértesülések szerint Florentino Pérez átadta Ancelottinak a selyemzsinórt, melyben az olasz míster az El Clásicóig (március 22.) kapott haladékot felrázni a csodakeretet, melynek pokoljárásán röhög a fél világ. A Barca történelmi sétára indul Baszkföldre, míg a Valencia mumusát fogadja a Mestallában. Cholo a nulla liga-gólos Torresszel váltana világot a Cornellában, míg a vasárnap a kiesők kapálózásáról szól majd. Nézzük!

Az első tizenpár forduló után tömegesen temettük a Córdobát, hogy semmi esélyük bent maradni, se játék, se eredmények, az edző személye se sok jóval kecsegtetett. Aztán a dolgok egy csapásra megváltozni látszottak, ebben pedig egy 21 éves csatár is fontos szerepet játszott. Fókuszban Florin Andone, aki jelen pillanatban 8 elsőosztályú bajnokival rendelkezik, de már így is klubrekorder több szempontból is. Többek között a Córdoba történetének első játékosa, aki három egymás utáni tétmeccsen is betalált, a többi rekordjáról hajtás után. Persze a csapat most is nehéz helyzetben van, de játéka feljogosítja a reménykedésre. A fiatal csatárt már a román válogatott bő keretébe is behívták, felfigyeltek rá a hazájában is.

Klasszikus beharangal indítjuk a hétvégét, ahol a legnagyobb csemegének az Atlético Madrid - Valencia és az Athletic Bilbao - Real Madrid párharc ígérkezik!

A Real Madrid azon korszaka, amikor Ricardo Gallego élvonalbeli labdarúgó volt, sokunk számára csak annyiból ismert, hogy akkor játszott ott a legendás Quinta del Buitre (A keselyű ötöse), eme öt saját nevelésű játékosból a később sportigazgatóvá avanzsáló, régebbi válogatott gólrekorder Emilio Butragueño a legismertebb karakter, és ő maga volt a Keselyű. Ez az ötösfogat viszont kicsit fiatalabb Gallegónál, akiről mai cikkünk szól. De azért szóljunk még két szót az akkori Real Madridról! Az a gárda korának egyik abszolút élcsapata volt (kb. mint a Mourinho-korszakos Real Madrid), két UEFA Kupát nyert ('85, '86), egyre-másra játszotta a BEK-elődöntőket ('87, '88, '89), a csapat pedig hazájában egyeduralkodó volt, öt bajnoki címet söpört be sorozatban ('86 és '90 között). Ennek a gépezetnek (meg persze a válogatottnak is) volt fontos eleme a tapasztalt Ricardo Gallego, aki védekező középpályásként a klub első csapatában végigjátszotta a teljes '80-as éveket: '80-ban került fel a Castillából, ahol gyerekkora óta nevelkedett, majd '89-ben távozott Udinébe, később a Rayo Vallecanóból vonult vissza. Ezek után utánpótlásszinten is szerepet vállalt szíve klubjának életében, megfordult a kezei között Mata, Negredo, Soldado, Jesé és sokan mások, akiket gyerekkoruk óta ismer. Farkas Norbert a Sport TV Fieszta című műsorának keretén belül beszélgetett a volt játékossal, az interjú a február 10-ei műsorban volt látható. Hajtás után lássuk a lényeget!

Alberto Bueno csapata szombati bajnokiján a 23. és a 38. perc között mesternégyest vágott, amivel a Rayo szétcsapta a Levantét. A hispán szaksajtóban csak pókerként említett hőstett több szempontból is kiemelendő: a darazsaknál először fordult elő, hogy egy játékos bajnoki mérkőzésen négy találatot jegyezzen, ráadaásul ehhez oly csekély időre volt szükség, amivel Bueno bekerült a La Liga gyorstüzelő legendái közé. Íme, a Primera Divisiónban esett villám mesternégyesek ötös listája!