laligaloca

A lényegesen nagyobb játékerőt képviselő hollandok és chileiek után az ausztrálokkal mérkőzik a spanyol válogatott a harmadik csoportmeccsén. Ha azt mondom, hogy Ausztrália, a legtöbb embernek beugranak a legtipikusabb képzetek: angol fegyencek, kenguruk, Tasmánia, kacsacsőrű emlős meg ilyenek. Innen ered a válogatott beceneve is, a Soccerook ugyanis a focit (nem európai angol nyelvterületeken: soccert) játszó kenguruk. Nick Cave, az AC/DC vagy Kylie Minogue hazájának fociválogottja nem olyan gyenge, hogy lábjegyzetté silányuljon. Emlékezzünk csak az olaszokkal szinte leikszelő 2006-os csapatra, amely nyolcaddöntőt játszott 8 éve Németországban. Igaz, akkor még Harry Kewell meg Mark Viduka is ott rúgta a bőrt. 2010-ben is kint voltak a  vb-n, 4 pontot szereztek, de nem jutottak tovább a német, ghánai, szerb csoportból. Őket fogjuk most közelebbről megnézni.

Érdekesség, hogy két focis világcsúcsot is tart a válogatott: 31-0-ra nyertek vb-selejtezőn (Amerikai Szamoa ellen) (a videón hibás a cím), ez mind lőtt gólszámban, mind különbségben nehezen beállítható világcsúcs, ez még 2001-ben történt. Valamint ezen a meccsen a 13 gólt lőtt Archie Thompson is Guinness rekorder lett, nemzetközi meccsen még meg sem közelítették mások. Érdekesség, hogy a régi csúcsot is ők tartották: 22-0-ra ütötték ki Tongát pár évvel korábban. Az is rekord, hogy David Zdrilic nyolc góllal csak második volt a meccs góllövőlistáján, de ő azzal büszkélkedhet, hogy az első világháború óta nem lőtt senki ennyi gólt egy nemzetközi meccsen második legjobbként. Az óceániai egyenlőtlen viszonyok miatt az ausztrálok kérvényezték felvételüket az ázsiai zónába, ezt engedélyezte is a kontinentális szövetség, így 2006-tól kezdődően ott szerepelnek.

Épp 2006-ban érték el legnagyobb sikerüket, amikor a brazilok mögött továbbjutottak a csoportból, a horvátok és Japán kárára. A nyolcaddöntőben a később győztes olaszok emberhátrányban gyűrték le őket hosszabbításban 1-0-ra. Az a generáció mára már kiöregedett, helyüket nagyon sok fiatal vette át, többek között a szövetségi kapitányi poszton is. Ange Postecoglou a szövetségi edző, aki hazájában többszörös bajnok, óceániai Bajnokok Ligáját is nyert már a görög-ausztrál szakvezető, de nemzetközi súlya meglehetősen kevés. A válogatott mellett a Melbourne Victory edzője is, a csapat negyedik lett az A-Leagueben az alapszakaszban és bajnoki elődöntőt játszott.

Postecoglou a válogatottat 2013 ősze óta irányítja, ráadásul csak barátságos meccseken volt eddig alkalma, mivel elődjét, akivel a kijutás összejött, Holger Osiecket 2 nagyon kemény vereség után (6-0 a brazilokkal és a franciákkal) a szövetség felállította a padról. 4 meccsen 1-1-2 a mérlege. Vélhetően ez a vb-n sem fog javulni. Egyetlen győzelmüket Costa Rica ellen aratták otthon 1-0 arányban. Kikaptak a vb-részvevő Ecuadortól 4-3-ra egy rendkívül bundaszagú meccsen (szünetben 3-0, majd 180 fokos fordulat, és vereség 4-3-ra), valamint a horvátoktól is kikaptak 1-0-ra. A döntetlent Dél-Afrikával játszották. Sem a formájuk, sem a keretük nem félelmetes, edzőjük sem áll nagy taktikus hírében.

A régió egyik nagyhatalmaként selejtezők nélkül (első két szakasz) a 3. csoportkörben kezdtek, megnyerték a négyest 6 meccsből 15 pontot gyűjtve, Ománnal karöltve továbbjutottak az öttagú csoportokat számláló 4. körbe. Az utolsó ázsiai selejtezőcsoportban Japán mögött egyenes ágon jutottak ki, kétszer is döntetlent játszottak a csoportgyőztes Japánnal 1-1 arányban, mindkétszer a hazai csapat jogtalannak tűnő büntetővel egyenlített ezeken a mérkőzéseken. 13 pontot gyűjtöttek egyébként, 3-4-1 mutatójuk volt, 12 gólt lőttek, 7-et kaptak 8 meccsen a végső ázsiai selejtezőcsoportban, ahol már a legerősebbekkel mérkőztek. Átalakulófélben levő válogatottjuk szerényebb játékerőt képvisel, de lebecsülni nem szabad őket.

Miben bízhatnak? Talán épp a meccsnaptárban. Első meccsük Chilével lesz, a dél-amerikaiak pedig tudják, hogy a legverhetőbb ellenfél ellen minél többet kell rúgniuk, mivel ebben a csoportban a gólkülönbség is döntő lehet (körbeverések, vagy egymás elleni döntetlenek esetén). Friss hír, hogy Arturo Vidal, a dél-amerikaiak egyik kulcsembere hiányozni fog erről a meccsről. Aztán következnek a hollandok, majd a címvédő. A spanyolok, ha 6 ponttal várják majd a meccset, talán nem veszik annyira komolyan, vagy Del Bosque némileg tartalékolni akarhat, így extrém esetben egy X-re jók lehetnek, de egyébként kevés esélyük. Ők is tudják, hogy teljes outsiderek, de a lelkes, bátor játékot felvállalhatják, a közönség és a semlegesek szimpátiáját elnyerhetik.

Kapusposzton nem állnak rosszul, a Borussia Dortmund cserekapusa, Mitchell Langerak a BL-ben is pályára léphetett idén, de a legutóbbi meccseken Matthew Ryan jutott szóhoz, aki a Bruges elsőszámúja, valamint a honi bajnokságban védő Eugene Galeković (Adelaide United) a harmadik portás.

A védelem teljesen ismeretlen játékosokból áll, négy légiós van, de csak kettő európai, közülük pedig csak egy játszik európai elsőligában: Jason Davidson a holland alsóházban található Heracles Almelo balbekkje, Bailey Wright az angol harmadosztályban, a Prestonnál keresi a kenyerét (21 éves). Van még dél-koreai (Alex Wilkinson) és kínai vendégjátékos (Ryan McGowan) is, a többiek a hátvédsorból az ausztrál bajnokságból kerülnek ki. Otthon játszik Ivan Franjić és Mark Milligan. Milligannek van némi ázsiai tapasztalata is, de javarészt ausztrál csapatok játékosa volt a 28 éves, tapasztalt játékos.

Középpályán már találunk Európában jegyzettebb játékost is. Mile Jedinak az irányító középpályás, az angol bajnokság egyik középcsapatának, a Crystal Palace-nek a motorja, esze és csapatkapitánya – ahogy a válogatotté is. Ő sérülésből épült fel, de a horvátok ellen már játszott, várhatóan a csapat játéka rá épül majd, ha egészséges. James Holland idén megjárta a BL-t is, az Austria Wien profija, mind a 6 BL-csoportmeccsen abszolút alapember volt. Nem is vallottak szégyent az osztrákok, 5 pontot gyűjtöttek a többek között az Atlético Madridot is tartalmazó csoportban (Atlétiék 3-0-ra és 4-0-ra verték őket, de mindenki más ellen nagyon szolid teljesítményt nyújtottak). Mark Bresciano tapasztalt 34 éves Serie A-veterán, játszott négy olasz csapatban is, mostanában levezet, Katarban. Tommy Oar a holland Utrecht alapembere évek óta, idén az Eredivisie középmezőnyében végeztek, ő 31 bajnoki meccsen kapott szerepet. Dario Vidošić svájci légiós, a Sion támadó középpályása, Vanczák Vilmos klubtársa, 5 gólt szerzett a bajnokságban. Játszott egy ideig a Bundesliga mindkét osztályában is. Oliver Bozanić szintén svájci légiós, a Luzern bal oldali középpályása, előtte mindenféle alsóbb osztályú angol csapatoknál játszott, valamint otthon. Matthew Špiranovićnak nürnbergi évei is vannak (bundesligásak is, az európai porondon töltött évből is), de most Katarban játszik. Matt McKay is hazai, de évekig szerepelt Ázsiában is, a Glasgow Rangersbe is eljutott, igaz, ott elvétve jutott szóhoz. Mellette a tapasztalat szólhat. James Troisi Newcastle-nevelés, régen nagy tehetségnek tartották, aztán kikopott a szarkák keretéből. Török kitérő után ma az Atalanta alkalmazottja, de az idei szezont kölcsönben töltötte otthon, a Melbourne Victoryban. Massimo Luongo Tottenham-nevelés, de a harmadik vonalban szereplő Swindon Town játékosa. Szerzett már válogatott gólt az ominózus Ecuador elleni londoni meccsen (3-4).

Csatársorban találjuk Langerak, Jedinak és Holland mellett a legjobb játékosukat, az Evertonban, a Premier League stabil felsőházában 8 szezont lehúzó veterán Tim Cahillt. Jelenleg a New York Red Bull játékosa, 3 góllal pedig az utolsó selejtezőcsoport ausztrál gólkirálya volt. Matthew Leckie tapasztalt németországi harcos, Bundesliga 2 stabil középmezőnyös játékosa (FSV Frankfurt, Ingolstadt). Ben Halloran a nagyon fiatal vonalat képviseli, a Fortuna Düsseldorf tavaly igazolta Brisbane Roarból, Dél-Afrika ellen debütált barátságos meccsen, eddigi előélete nem nagyon jelzi előre, hogy alapember legyen. Adam Taggartnek a vb lehet a kiugrási lehetőség, 4 meccsen 3 gólt szerzett már a nemzeti csapatban, neki ha jól sikerül 1-2 meccse, akkor elszerződhet otthonról, 21 éves, előtte a jövő.

A keret összértéke 18,79 millió font a Transfermarkt szerint, ez összehasonlításképp egy élcsapatnak felel meg a Segunda Divisiónból (nagyjából egy jelenlegi Deportivo La Coruña például).

A Marca szerint a legjobb kezdőjük

Legfőbb ütőkártyájuk a fiatalság, a lendület lehet, az esélytelenek nyugalma, valamint az, hogy a 3 nagycsapat lebecsülheti őket. Vélhetően három vereséggel, „a részvétel a fontos” mentalitással utaznak majd haza.

További információkhoz a spanyol focival kapcsolatban a Facebookon keresztül juthattok.