laligaloca

Az elsőosztály újoncait bemutató sorozatunk utolsó darabjában a baszk Deportivo Alavést fogjuk bemutatni. A kék-fehér klub nem ismeretlen vendég a La Ligában, még Európában is letette a névjegyét adott ponton, de ne szaladjunk ennyire előre.

A Deportivo Alavés felületes szemlélők számára meglepő, hogy nem „Alavésben” lakik, hanem az Álava (magyar források szerint Araba) tartományban, Baszkföld autonóm közösség déli részén. Vitoria-Gasteiz városában nem a focicsapat az egyetlen komoly sportklub egyébként, sőt olyannyira nem az egyetlen, hogy nem is a legsikeresebb. Kosárcsapatuk állandó élcsapat Európa legjobb kosárbajnokságában, a támogató miatt Laboral Kutxa (baszk takarékpénztár) néven futó Club Deportivo Saski-Baskonia, azaz röviden a Baskonia a nemzetközi színtéren is letette névjegyét. Ez azért érdekes számunkra, mert a két csapat összefonódik egymással több fronton is, de erről később.

Az Alavést (mi maradjunk ennél a megnevezésnél) 1921-ben alapították, kezdetben a Sport Friends nevet javasolva, de az alapító dokumentok már a jelenlegi névnél állapodtak meg. Kezdetben kék-fehér mezben és fekete nadrágban játszott a klub, ám hamar a ma is használatos kék-fehér mez, kék nadrág szerelésre váltottak (1925), amelyet csak egy szezon erejéig váltott vissza a fekete nadrág (2010-2011).

Íme, a legendás, 1924-ben épült "Mendi":

Az 1928-ban indult ligarendszer nem adott elsőosztályú indulási jogot a baszk csapatnak (mivel csak a Király Kupát addig megnyert csapatok indulhattak az újonnan indult bajnokságban), így a másodosztályban kezdték meg a történelmüket, ahol stabil élcsapat voltak a kezdetektől, gyorsan fel is jutottak az élvonalba, de később a negyvenes évek nagyrészét a harmadik vonalban töltötték a vitoriaiak. Jobb-rosszabb évek után (rövid elsőosztályú periódus is volt, de negyedik liga is) az áttörést a ’90-es évek hozták meg. A csapat a ’90-es évek elején többször is az élen végzett a Segunda B-ben, további 2 alkalommal pedig play-offos helyezést ért el, de a feljutás egészen a ’95-’95-os szezonig nem sikerült. A másodosztályban a kiesési gondjaik nem voltak, elsőre rögtön a felsőházban végeztek, majd 3 év után feljutottak a Primerába, történetük leghosszabb ínséges időszaka után, 43 nélkülözéssel teli év kellett hozzá.

A csapat a legszebb sikereit az évezredfordulón aratta, amikor a ’99-2000-es 6. helyet a következő szezonban egy csodálatos európai meneteléssel tették emlékezetessé. A 2001-es UEFA-döntős kezdőcsapat:

Érdemes megnézni azt is, hogy az UEFA kupában szerepelt 6 spanyol csapat a következő volt: Barcelona (BL-csoportos 3. „kieső”), Espanyol (kupagyőztes), Celta Vigo (intertotó), Rayo Vallecano (fair play induló), Zaragoza, Alavés (4. és 6. helyezettek). Ebből is látszik, hogy ez nem ma volt! Menet közben egyébként a baszkok a 16 között az Intert verték emlékezetes meccseken (otthon 3-3, idegenben 2-0), a 8 között párhuzamosan egy Barcelona-Celta Vigót rendeztek, az Alavés pedig a Rayo Vallecanót búcsúztatta (3-0, 1-2), a 4 között pedig a Kaiserslautern (5-1, 4-1) testén beverekedték magukat a döntőbe is, ahol, és ez itt most személyes vélemény, minden idők legjobb meccsén 4-4-re végeztek a Liverpoollal, de egy utolsó perces hosszabbításos góllal elbukták a klub történetének legnagyobb trófeáját. A csapat még 2 évig elvolt az élvonalban, kiesése után másodosztályú élcsapatnak számított, egyszer vissza is jutott még (2005-06), de maradandót nem alkotott, onnan pedig jött a lejtő, 4 évet eltöltöttek a Segunda B-ben is.

​

A legendás 2001-es sikercsapatot megidézték a döntő 15. évfordulóján is, a csapat meg is nyerte a következő bajnokiját a Ponferradina ellen (2-0), a képen Laguardia ünnepli a vezető gólt 

A másodosztályt tavaly megnyerő gárda mégis kicsi eséllyel pályázik bennmaradásra. Sosem jó előjel elküldeni a sikeredzőt (José Bordalás juttatta fel őket, de megköszönték a munkáját), idén az Európában edzőként még nem sokat bizonyított Mauricio Pellegrino lesz a tréner, akinek az lenne a dolga, hogy benntartsa őket. A Valencia padján ugyan megbukott a veterán (14 PD-meccs, és 6 a BL-csoportban, ahol viszont szép teljesítményt mutatott) argentin bekk, de legalább arra lehet majd számítani tőle, hogy építeni fog arra, amire elődje. Az Alavés a másodosztályban kevés gólt kapott, 42 meccsen 35-öt, lőni se nagyon lőtt sokat, 49-et. 7 meccset is 1-0-ra nyert meg a csapat, erre a hozzáállásra kell majd építeniük a nagyok között is Pellegrino vezetésével. Ráadásul Argentínában felépítette magát: kontinentális kupába vezette mindkét csapatát, az Independiente és az Estudiantes is megjárta a Copa Sudamericanát (ez a második számú sorozat), az Estudiantesszel pedig 2015-ben a Libertadores nyolcaddöntőjéig is eljutott. Komoly aggodalomra adhat okot viszont a csapat vékonysága. Az Alavés kerete így nézett ki július 17-én:

Természetesen azóta megizmosodott a keret, de kérdés, hogy ez mire lesz elég, mivel körülbelül új csapatot kell csinálni. A védelem továbbra is jól néz ki, a tavalyi levantés Zou Feddal, a volt U-válogatott és Zaragoza-nevelt Victor Laguardia, a többek között Getafét, Málagát, Valenciát, Sevillát, Besiktast megjárt Alexis Ruano, vagy az atlétis kölcsönember Theo Hernández, ahogy a Getafétól szerződtetett fiatal és még kicsit szétszórt Carlos Vigaray is itt szedheti össze magát. Ideális elegye lehet tapasztalt, alsóházat és komoly csapatokat is belülről látott veteránoknak (Ruano), legjobb korban levő megbízható iparosoknak (Laguardia, Feddal), vagy topcsapatok fiatal tehetségeinek, akiknek játékperc kell (Theo).

A volt levantés vonal erős a középpályától felfelé is, ide tette át székhelyét Valenciából Victor Camarasa és Deyverson is, utóbbitól a csapat megmenekülését biztosító gólokat várják, előbbitől pedig rendszeres és hasznos labdaszerzéseket. Gaizka Toquero mindenki kultikus kedvence, 2-es mezben itt is jó lehet néhány gólra (a Bilbaóba egyértelműen kevés lenne). További erősítés lehet a (sérülése miatt is) Bilbaóból kiszorult Ibai Gómez, vagy a volt granadás Edgar Méndez is, ahogy a realos srác Marcos Llorente is, aki 19 éves, és ebben a csapatban állandó kezdő is lehet.

A Barcelonától kell még kapjanak egy játékost Hanga Ádám eladása kapcsán. Ez azért érdekes, mert kosárlabdázóért focistával olyan ritkán fizetnek, hogy bizonyos források szerint (Eurohoops.net) kijelenthető, hogy szinte egyedülálló eset a sporttörténelemben. Az üzlet azért lehetséges, mert az Alavés a Baskonia égisze alá tartozik, a nagy vitoriai klubok elnöke így megegyezik: ő pedig a volt kosárklasszis Josean Querejeta.

Akit még nem ismerünk, de számíthat: a venezuelai Christian Santos a NEC Nijmegentől jött ingyen, míg a kolumbiai Daniel Torres az Independiente Medellíntől. Ami fontos: utóbbi pénzért (3 milliónál egy kicsit többért), tehát nagyon bíznak a scoutrendszerben. Mellesleg Vitoriában nagyon bíznak a hatékony kiválasztásban: a spanyol kosárbajnokság nagyjai közé épp ezzel küzdötte fel magát a Baskonia, sőt, még Euroliga topcsapat is voltak, egy nagyjából jó párhuzam lenne egy szinte csak légiósokra építő Villarreal, amely zsinórban 5 BL-elődöntőt játszott, a lépcsőzetes építkezésnek hála. Szóval a jó értő szem nagy kincs Vitoriában, reméljük a fociklub is ebből tud majd profitálni. Reális elvárás mégis a kiesés, de a baszk kiscsapatokat, az Eibar óta tudjuk, hogy nem szabad leírni.

A klub teljes neve: Deportivo Alavés, S.A.D.

A klub alapításának éve: 1921

A labdarúgóklub elnöke: Alfonso Fernández de Trocóniz

A klub színei: kék-fehér

A klub stadionja: Mendizorro(t)za, "Mendi" (átadva: 1924. április 27, felújítva: 1998)

Befogadóképesség: 19 940

A pálya mérete: 105 x 67 méter

A klub beceneve: Babazorros, El Glorioso, Blanquiazules

Szurkolók:

A San Viator keresztyén kollégium növendékeiből biztosan kikerül majd egy-két bérletes szurkoló, az utánpótlás erős