laligaloca

Hamarosan félidőhöz érkezik a versenyfutás a spanyol pontvadászatban és elkezdett kirajzolódni a tabella eleje is, ami az erőviszonyokat illeti. Az idény elején bukdácsoló Blaugranáról kevesen hitték volna, hogy november végére hat pont lesz az előnye Ronaldoékkal szemben. Bármennyire is kétcsapatosak vagyunk (az irónia nem egy tablet), erre a hétvégére is jut egy rangadó, de erről majd később. A 13. menet kínálata:

Levante – Betis: Formálódó, életképes a piros-kék valenciai alakulat Rubi kezei alatt. Legalábbis erre enged következtetni múlt vasárnap, amikor hármat gurítottak egy félidő alatt a Sportingnak és nem is ’bemákolva’, háromszor átlépve a térfelet. Futballt láttunk tőlük. Nem tudni, hogy ez csak pont így jött-e ki, vagy a Levante tényleg felnőtt a feladathoz és képes lesz kilábalni onnan ahol most vannak. Az aktuális ellenfél formája talán éppen kapóra jöhet a Levanténak, csakhogy a Betis éppen idegenben képes a teljes erődemonstrációra. Jó kis felvezetésnek ígérkezik.

Barcelona – Real Sociedad: A katalánok formájára jelenleg nincsenek jelzők, elképesztő amit leműveltek itt néhány nap alatt. Négy a Realnak, hat a Romának, szegény Sociedad rossz napon rossz embert fogott ki. Suárez bombaformában, Neymar nem kevésbé és még Messi is visszatért. Kész veszedelem. A baszkok kispadján a Barcelona utánpótlásában is dolgozó Eusébio ül az előző forduló óta és sikerült is rögtön egy nagy skalpot begyűjteniük a Sevilla legyőzésével. Télen állítólag Krychowiak-kal erősít a középpályán a Soci. Nem túl jó a mérlegük egyébként a Camp Nou-ban, a elmúlt három bajnokin összesen 11 gólt hoztak össze Messiék és ebből kilencet még Claudio Bravo kapott. Nagy megkönnyebbülés lehet ilyenkor Barca kapusnak lenni….

Atlético Madrid – Espanyol: A nagy Madrid-Barcelona párharc után egy héttel jön egy másik. Igaz ez kevésbé rangos csata, kevésbé izgalmas, de maradjunk óvatosak, mert a Matracosok ebben a szezonban olyan benyomást keltenek, mintha egyesbe kapcsolva mennének, de eszük ágában sincs felváltani kettesbe. Maximum fordulaton pörög a csapat, de mégsem lendületes a dolog. Ennek ellenére második a Cholo féle alakulat, amely a BL-ben kiharcolta a továbbjutást is, már csak a csoportelsőség kérdéses. Az Espanyolról tudni kell, hogy otthon szeretik meglepni a fővárosiakat, a Calderónban ez nem sűrűn jön össze. Látjuk végre a ligában az igazi Atlético Madridot, vagy megint egy álmos 1-0 lesz csak?

Málaga – Granada: Valamilyen szinten ezt is lehet rangadónak nevezni, főleg, hogy nem csak területileg van közel egymáshoz most a két csapat. A Málaga csalódás, a Granada félig-meddig, bár ha valakit idegenben nem kell félteni, azok pont a mórok, akik ráadásul Bilbao veréssel érkeznek a Napospartra. Javi Gracia alatt kiesett már néhány rögzítócsavar a kispadból, nagy kérdés, hogy meddig maradhat még. Az biztos, hogy innentől csak a kiesés elkerülése lehet a cél, ahhoz viszont nagyon kellenek a pontok az ilyen mérkőzéseken. Ugyanez a nyerni akarás vonatkozik a Granadára, ebből szoktak a legnagyobb döntetlenek születni. A Málaga mellett szól a hazai pálya, a Granada mellett – ez nagyon hülyén hangzik – pedig az idegen pálya és bennük több kreativitást vélek felfedezni.

Las Palmas – Deportivo: A szigetlakók nem tündökölnek eddig, de azért csak legyőzték saját közönség előtt a Sevillát, a Sociedadot, pontot raboltak Vigoból és Valenciából is. Ha megkapják az esélyt az ellenféltől, azzal igyekeznek élni, de ha egy hete nem ügyetlenek a kapu előtt, akkor sima győzelemmel távozhattak volna a Mestalla-ból. Az újabb esélyt a Deportivo jelentheti. Victor Sánchez csapata galíciai derbit nyert egy hete, bebizonyítva ezzel, hogy minden rendben La Corunában, jó a hangulat és a teljesítmény is az elvárt szintet üti, néha még túllőni is sikerül rajta. Inkább a hazaiakon nagy most a nyomás olyan szempontból, hogy képesek-e tartani magukat hosszabb ideig.

Celta Vigo – Sporting Gijón: A keltáknak ez a meccs most úgy kell, mint egy falat kenyér. A Villarreal legyőzése óta nem találják önmagukat, megverették magukat a Valenciával, elbukták a galíciai derbit is, kész lélektani mélypont. Tragédia azért így sem történt, a Real Madrid még mindig csak három pontra van előttük. A gijóniak kaptak egy józanító pofont a legfentebb említett hazai csapattól és a mostani sorsolás sem túl szerencsés számukra. Nem szabad azért lebecsülni őket, a szezon eddigi egyik legjobb meccsén éppen Galíciában nyertek a Depor ellen. Két sokkos állapotban lévő csapat akar tehát bizonyítani, a késői időpont ellenére érdemes lesz megnézni, főleg, hogy tévés meccsről van szó.

Getafe – Villarreal: Amikor első posztomat írtam a Locára, a Submarino még vezette a tabellát. Azóta visszavettek a tempóból, jöttek a sérülések és figyelni kell az európai porondra is. Nem nagyon megy ez így egyszerre, pedig szívesen megnézném tavaszig, ha mindenféle probléma, sérülés nélkül játszana a Villarreal. Szép is lenne! Viszont még így sem tragikus a helyzet, a második Atléticotól is csak 5 pont a csapat lemaradása. Az ellenfél az a Getafe, amely négy mérkőzés óta nem tudott nyerni, a Rayo ellen is csak egy nevetséges döntetlen jött össze. Legutóbb is egy déli mérkőzésen találkoztak a csapatok, akkor 1-1 és egy csúnya Musacchio lábtörés született, az argentin azóta sem tért vissza a keretbe. Hiába a negatív széria, a Getafe otthon nem lebecsülendő és az előző győzelmük is sárgák ellen született. Say no to racism…

Eibar – Real Madrid: Már-már úgy tűnt, hogy a Blanco-k képesek kiheverni a Barca okozta sokkot, amikor a Shakhtar a hajrában 0-4-ről majdnem kiegyenlített. Kritikák tömkelege zúdul Rafa Benítez taktikájára, Ronaldo-ra, hogy miért nincs sehol a nagy csapatok ellen, Pérezre, hogy miért nem lép valamit. Így muszáj villantani valami nagyot Ipuruában, ahol eddig csak a városi rivális tudott diadalmaskodni, pedig a Celta és a Sevilla is járt a baszk erődben. Mindenki beszél arról, hogy milyen jó helyen áll a Villarreal, a Celta, hogy menetel a Barcelona, de azért említsük meg ezt az Eibart is. Stabil hatodik a bajnokságban a tavalyi kieső, ami kötelező azt hozza, márpedig egyre több minden kötelező nekik az idő múlásával. A Real Madrid nem tartozik ezen ellenfelek közé, de biztosak lehetünk benne, hogy Mendilibar fiai mindent meg fognak tenni. Ha pontszerzés lenne a vége, a Benítez-saga is véget érhet vasárnap.

Rayo Vallecano – Athletic Bilbao: A baszkok hat mérkőzéses veretlenségi sorozatot követően buktak el múlt héten Granadában, de ebben egy picit benne lehetett az Európa Ligára való készülés. Ha így nézzük akkor megérte, mert Aduriz vezérletével (?) hátrányból fordítva sikerült legyőzni idegenben az Augsburgot, ezzel pedig a továbbjutás is be lett biztosítva. Így most megint lehet februárig koncentrálni a bajnokságra, az aktuális ellenfélre, amely a mindig meglepetésre képes Rayo Vallecano lesz. A darazsak Jozabed duplájával játszottak 1-1-et a Getafe ellen, egy meglehetősen gyenge mérkőzésen. Nagy motivációt jelent a fővárosiaknak, hogy a Bilbao csak 3 pontra van, így egy győzelemmel odaérhetnek a felsőházba. Ez is mutatja, hogy mindig szoros a középmezőnyben a helyzet, itt két vereség egymás után is sokba kerülhet később. A vendégeknek a győzelem az EL selejtezős hatodik pozíciót jelentené, így ők sem adják majd alább.

Sevilla – Valencia: Amikor ennek a két csapatnak a mérkőzését várjuk, általában az történik, hogy egymással versengenek a BL indulásért, vagy az EL indulásért, esetleg egy kupadöntőért, de most nagyon nem ez a helyzet. A Sevilla a tizenegyedik, a Valencia pedig a hetedik helyről várja a parázs hangulatú összecsapást. A vendégek állnak előrébb, mégis ott hangosabbak az edző-ellenes hangok, már-már koreográfiává avanzsált elő a Nuno takarodj rigmus. Pedig az andalúzoknál sem jobb a helyzet, hiába vertek Barcát, hiába vertek Realt, más csapatok ellen egyszerűen nem megy. A BL-ben sem. Még az is necces, hogy az Európa Ligában folytathassák. Hogy fogják így megnyerni? De nem csak a Sevilla. A Denevéreknek sem megy a legrangosabb kupasorozatban, de lényegesen egyszerűbb csoportba kerültek és van esély a továbbjutásra. A közelmúltból viszont nem ez a mélypont, két éve szeptemberben úgy mérkőztek meg, hogy a Valencia tizenhatodik, a Sevilla pedig sereghajtó volt, igaz alig négy forduló után. Ezen a mérkőzésen viszont aligha fog kijönni a két csapat gyenge formája, szoros, jó iramú rangadóra van kilátás.