laligaloca

7 körrel a vége előtt már szoktak lenni olyan csapatok, amelyek szinte akármit csinálnak, a szezonjuk már megmérettetett, és jelentős előre- vagy hátralépést sem láthatunk tőlük. Az idei La Liga sem kivétel ez alól, de azért rendeznek több presztízsmeccset is ebben a fordulóban, és sokan még a szezonvégi céljaikért harcolnak. Eme találkozók közül a tavalyi BL-csata emelkedik ki, a Valencia-Sevilla, amely a forduló meccse, még így jelen formában is.

Valencia – Sevilla

A Mestallában várható volt egy kis visszaesés a tavalyi évhez képest, amikor túl könnyen ment minden, és úgy nézett ki, hogy idén már top4-gyel is számolhatunk optimális esetben. A denevérek mélyrepülésben vannak nagyjából a szezonkezdet óta, idén már elfogyasztottak 3 edzőt (Nuno, Voro, Neville), és a negyediket (Ayestarán) is csak szezon végéig szerződtették Peter Limék. A Valencia borzasztó formája a frissítés hiánya, és a nehezült meccsnaptár lehet, de azért arra nincs magyarázat, hogy még égből pottyant góllal (3. percben, könyörgök) sem képesek pontot szerezni Gran Canarián. Égig ér a szar a keleti parton. Egy ideje már a bennmaradás a tét.

A Sevilla idegenbeli formája viszont tarthatja a lelket a hívekben, mivel a kétszeres EL-címvédő idén idegenben egy olyan meccset nyert meg, amelyben nem alsóbb osztályú ellenfele volt (ez a kupában történt). A bajnokságban gyűjtögetik az X-eket ügyesen kinti pályákon, de győzni még nem sikerült. Ahogy az Európa Ligában sem, egészen tegnapelőttig, amikor Bilbao leadta 1-0-ás vezetését. Ha ez nem ad lökést Emeryéknek, akkor semmi. Forma alapján az lenne várható, hogy a Sevilla végre nyer egy idegenbeli meccset, erre egy ilyen presztízstalálkozó ideális terep lenne.

Szombaton kora délután rendezik:

Real Madrid – Eibar

A Real arcpirító vereségen van túl, a Wolfsburg eléggé megmutatta, hogy kedvetlenül játszani mennyire nem érdemes, és a német csapat komoly lépést tett egy meglepetésszerű továbbjutás irányába. A Real Madrid helyezése ligán belül egyike a már rég eldőlt kérdéseknek. Elméletileg lőtávolon belül lenne a városi rivális, de a csapat és a klubvezetés sem érdemli meg, hogy a 3. helynél feljebb legyen (lásd lejjebb). A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy a sérült Varane és az eltiltott Ramos hiányában cseréket kell játszatnia a francia mesternek (a támadósorból pedig Benzema nem lesz). Viszont ha volt pozitívum az idei Real Madrid játékában, az épp a cserékhez és a mellőzöttebb kerettagokhoz köthető, tehát nem is biztos, hogy rossz ez a királyiaknak, főleg a kisebb csapatok ellen. Zidane különben is lenyilatkozta, hogy a fiataloknak és a cseréknek szavaz bizalmat a formagörbéje szerint lefele menő, de még így is nagyon becsületes 9. helyen tanyázó Eibar ellen.

A fegyverkovácsoknál nagy meglepetések nem várhatóak, Mendilibar tudja, hogy a Real inkább a hétközi meccsére készül, de nem sok babér fog teremni ott nekik, főleg a formájuk miatt. Adrián González, a Real-legenda, Míchel fia, számára lesz egy kis érzelmi töltet is, főleg, hogy a Castilla nevelése, és eltiltásból tér vissza. Az Eibar még sosem rúgott gólt a Real Madridnak az elsőosztályban. A gyengített védelem ellen erre most több esélye lesz.

Espanyol - Atlético Madrid

Papagájföldön sosem ment az Atlétinek, most sem biztos, hogy szét fogják szaggatni soros ellenfelüket Cholóék, mivel el tudom képzelni Simeonéról, hogy a „mindig a következő meccs” elve egy kicsit módosulni fog. A bajnokságban olyan mindegy, hogy 2.-ok vagy 3.-ok lesznek (ezüst lesz belőle egyébként), de a BL-ben még tovább lehet jutni, ráadásul a Barca ellen. Jól ment a játék a Camp Nouban is, védekezésre rendezkedett be a matracos csapat, és jól is állt nekik a kontrázás. Bírói hibák is hátráltatták őket, jó esélyük van egy foggal-körömmel küzdős 1-0-ra otthon. Miért beszélek többet a jövő heti meccsről, amikor ma a Power8-ben van jelenésük? Mert Cholo biztosan nem kockáztatja felpülőfélben levő vagy éppen csak helyrejött embereit egy olyan meccsen, ahol többet veszíthet, mint amit nyer.

Ha az Espanyol tudna védekezni, határozottabban mondanám a hazai pontszerzést, amire így is jelentős esély mutatkozik.

Real Sociedad – Barcelona

A baszkok visszajutásuk óta még egyszer sem kaptak ki a Barcától otthon, és már 6-szor is találkoztak az Anoetában. A kék-fehérek legutóbb Sevillában nyertek, a Pizjuánban, ahol 13 meccses hazai győzelemsorozatot számlált addig a pontig a Sevilla. Ha küzdőszellemről lesz szó, vagy extramotivációról, akkor lehet számítani rájuk ezen a meccsen.

A Barcánál kisebb gond, hogy Suárez nem utazik ötsárgás eltiltás miatt, így elöl kell majd némi változtatás. Vannak sérültek is, így mindenkire számít a mester. Várhatóan Arda Turan kerül előre, vagy Munir. Kíváncsian várjuk, hogy megszakad-e a Sociedad irreális sorozata, vagy tovább éltetik a mítoszt.

Betis - Levante

A szombat késő este mindig jó meccset és gólokat rejt, most sem lesz nagyon másként. Adott egy jól játszó és pozitív focit művelő Betis, és egy előre nem is olyan gyámoltalan, de cserébe lassú és öreg védőkkel megáldott Levante a másik oldalon. A békásoknak a kiesés elkerülése is fontos, míg a Betis jól elvan a tabella alsó felében, de a kiesés szele kevésbé fenyegeti, mégha az eredmények nem is jöttek a legutóbbi fordulókban. Az Atléticótól benyelt öt gombóc persze sok, de egyetlen komolyabb helyzetüket be is lőtték a zöldek, nem kell őket temetni. Rubén Castro megint óriási szezont fut, a kanári csatár már 16 bajnoki gólnál jár.

Gijón - Celta

Vasárnap délben északon kezdődnek az események.  Abelardo fiai otthon legutóbb hátrányból verték 2-1-re az Atléticót, ami óriási fegyvertény volt, de utána nem sikerült győzni a Levante ellen. Ami feltűnő, hogy Halilovic milyen gyakran csere mostanában, mintha az edző tudná, hogy jobb nem beépíteni az időszakos kölcsönjátékost, inkább megoldja saját erőből. A tar mester hét hátramaradt döntőről beszélt egyébként, létfontosságú ezek közül az a 4 hazai, amennyi még maradt.

A hazai derbin döntetlenező Celta meg 20 percnyi emberelőnyét nem tudta gólra váltani a múlt héten, de így is az ötödik helyről várja a mai menetet, mivel két riválisa sem tudott nyerni (Sevilla és Bilbao is otthon botlott). Az európai helyük elég biztosnak tűnik, mostmár a legjobb pozícióért megy a lökdösődés, nem ártana, ha jövőre a csoportkör előtt nem kellene még selejtezni is a nyár végén. Berizzóék megérdemlik a sikert, nagyszerű csapat.

Villarreal – Getafe

Az ősszel a nehéz EL-meccs utáni Villarrealt a Getafe úgy verte meg otthon, hogy teljesen meg is érdemelte a győzelmet. Most azért ez kicsit másképp áll, mivel a hazai EL után a Villarreal rendszerint jobban teljesít, a Getaféra pedig nincsenek szavak, ha minden marad a régiben nagy vonalakban, a kékek készülhetnek létezésük első kiesésére a Primera Divisiónból. Aki a mesze földön híres nyílt focit produkáló Rayo ellen is alig képes helyzetet felmutatni, annak mennie kell.

A Villarreal hétközben rengeteg helyzetet dolgozott ki és puskázott el a Sparta ellen, ha hasonló mennyiségben tudnak alkotni hétvégén is, akkor Guaitának nagyon nehéz napja lesz. Egyébként Falcao után Bakambu az első csatár, aki ugyanazon szezonban 3 EL-meccsen is legalább duplát tudott rúgni.
 

Bruno Soriano a klub legtöbb meccsel rendelkező játékosa lett, Marcos Sennát taszította a 2. helyre a saját nevelésű válogatott középpályása.

Athletic Bilbao – Rayo Vallecano

A baszkok nagyon fontos meccset vesztettek el otthon európai porondon, így viszont a bajnokságban kell megverni azt a Rayót, amelyik mindenki ellen nyílt sisakos támadó focit játszik otthon és idegenben is. Valverdének fontos sérültje Laporte-on kívül nincs, mivel Sabin Merino helyettesítése megoldható feladatnak tűnik, így megint játszhat Muniain és Williams a széleken. Aduriz fáradhatatlan, az EL-ben is robotszerűen lövi a gólokat.

A Rayónál a támadó szellem mindig adott, Paco mester nem is tudná másra tüzelni a srácokat. A villámosoktól szabályos gólt is vett el a bíró a múlt hétvégén, Bilbaóban is nyertek már mérkőzést, nem is olyan régen, egyébként rendszerint sok gól esik errefele, érdemes lesz odakapcsolni.

Deportivo – Las Palmas

A Deportivo stabilizálta a helyzetét, főleg a derbin néztek ki jól Víctorék, mivel emberhátrányban nagyon magagbiztosan tartották a döntetlent, előtte pedig még fölényben is voltak adott ponton nagyobb tűzerővel rendlkező tartományi riválisuk ellen.

A Las Palmas formájára viszont nincsenek szavak. A legutóbbi 7 mérkőzésükből 5-öt megnyertek, a maradék kettőn pedig 1-1 góllal kikaptak a clásico csapatoktól. Ez irigylésre méltó, a sárgák ki is másztak a forró zónából, a bennmaradás mostmár elvárás. Ráadásul nagyon szépen játszik Quique Setién csapata, és a lelkierő is velük van, hátrányból fordítottak legutóbb a sorscsapásszerű szezont futó (és potyagóllal vezető) Valencia ellen.

Ember a talpán, aki megmondja, meddig tart a Las Palmas jó sorozata, de hogy nem logikus, hogy most megszakadjon, az is biztos.

Nagy feltámadást produkált a csapat

További hírek, érdekességek a spanyol fociról, a blog facebookján.