laligaloca

Tíz napos spanyol foci maratonunk az utolsó etapjához érkezett. Nincsen már százszázalékos csapatunk, és a Levante is megszerezte első gólját az idei bajnokságban. A Córdoba azonban továbbra sem találja a győzelem ösvényét, a legnagyobb kérdés pedig még mindig adott: ki veszi be Claudio Bravo kapuját? Hétközi játéknap után, Bajnokok Ligája forduló előtt következik a 6. kanyar.

Péntek este Elchében indult a forduló, ami tavaly bevehetetlen várként szolgált, ám a játékoskeret gyengüléséből kifolyólag mára már veszített imázsából. A Celtánál kiderült, hogy Luis Enrique után is van élet, amit az eddigi veretlenségnél semmi sem bizonyít jobban. Nolito a 90. percben döntött, amivel nagyon értékes győzelemhez segítette csapatát. (Elche - Celta Vigo 0-1)

Kibrusztolták

A Barca megkezdte a betagzódást a középmezőnybe. Ezt a liverpooli berkekben hangzatos fiktív szójátékot, esetünkben úgy kell definiálni, hogy a katalánok nem léptek meg már mindjárt az elején a spanyol bajnokságtól. Az élet alapigazságaival kár vitatkozni, így a parádés szezonkezdet után törvényszerű volt, hogy valahol véget ér Luis Enrique csapatának menetelése. Sokan - önmagukat nem meghazudtolva - már most kongatják a vészharangot, részben jogosan, hiszen a lassú és kiszámítható játéknál csak a nulla(!) kapura tartó lövés fest silányabbul. Messiék közül senki sem hozta a tőle elvárhatót, így a stabil lábakon álló Málaga megérdemelten tartotta otthon az egy pontot. A százszázalékos mutatónak tehát oda, de Bravo kapuja továbbra is őrzi szüzességét. Alves hiányában a támadások jelentős része a bal oldalra koncentrálódott, de az eredményesség ugyanúgy elmaradt. Douglas bemutatkozott, és már az első meccsén beérte brazil kollégáját a sikeres beadások tekintetében (0), de ezen felül csak a nettó emberhátrány érzetét sikerült felkeltenie.

Douglas passzai a támadóharmadban

Ugyanez Alves esetében a levantei vendégjáték során

A Barcelona pontvesztésének valószínűleg a Granada issza meg a levét. Fentebb már elsütöttem egy közhelyet a ’törvényszerűséggel’, de hogy az eddig nyeretlen és gólt sem rúgó Levante, pont a volt edzője, Joaquín Caparrós ellen szerezze meg első győzelmét, az abszolút kimeríti a szó fogalmát. Más ésszerű magyarázatot nem találok, de nem túl jó felvezetése a hétvégi meccsnek.

Az orrnehéz Real Madrid igyekszik minden erényt felvonultatni, ami egy homályos jövőképhez elengedhetetlen. Az egyszemélyes támadósor a La Liga 70%-a ellen elég lesz, ám a védekezés hiányosságai ezek ellen a csapatok ellen is kiütköznek. Mindenki kedvenc presidentéje a nyáron túladott a tavalyi Real Madrid legmeghatározóbb játékosán némi profitért (=Hámesz) cserébe, emellett assisztált az egyetlen intelligens védekező közzéppályás távozásához. Hogy aztán Ancelotti erőt vesz-e magán, és ismételten összerántja a társaságot, vagy beleszarik az egészbe Perez hülyeségei miatt, még a jövő zenéje. Mindenesetre az Elche ellen egy 4-4-2-vel próbálkozott az olasz, aminek az élén két tükörszélső csúcsosodott, olyannyira, hogy CR meg sem állt 4 gólig. 254 meccsen 264 gól a 'blancók' mezében. Not bad.

7 gól 3 nap alatt. Szint.

Szombaton újabb erőfelmérő következik, hiszen az El Madrigalban kell teljesíteni. Ott, ahol tavaly megbotlottak. Ott, ahol 4 fordulóval ezelőtt a Barcelona is majdnem megbotlott. A Villarreal megint jól rajtolt, Marcelino fiai továbbra is közönségcsalogató játékkal próbálják meg elérni a kitűzött célt, a Bajnokok Ligáját. Idén talán még nehezebb dolguk lesz, hiszen az Európa Liga szereplés, és a közvetlen riválisok megerősödésének egyvelege, olyan hátrány, ami már-már leküzdhetetlennek tűnik. Az Eibarban hagyott pontokat sajnálhatják, de hétvégén reális esélyük nyílik legalább az egyik visszaszerzésére.

Indirekt módon ugyan, de Diego Simeone a 100. bajnoki győzelmét ünnepelhette az Atlético vezetőedzőjeként, miután szerda este 0-1 arányban átlépték az Almeríát. Butaság lenne tagadni, hogy döcög a szekér, de amíg az elsőszámú gólfelelőssé előlépett belső védőpáros szállítja az eredményeket, nincs mibe belekötni. Mandzukic noha sérült, nem tudja feledtetni Diego Costát, Kokénak sem sikerült átmentenie a tavalyi formát, a legnagyobb igazolásnak számító Griezmann meg teljesen idegennek tűnik ebben a játékrendszerben. 'Cholo' hamarosan visszatérhet, és az ő pálya melletti személye segíthet a matracosoknak átlendülni a holtponton.

Érezhetően hiányzik az oldalvonal melletti mentalitása

Amire viszont már most hétvégén szüksége lenne az Atléticnek. Hosszútávon nem lehet csak a rögzített szituácókra alapozni, pláne nem a Sevilla ellen. Sokszor hangoztattuk itt a blogon, hogy kezd beérni Emery munkája, aminek végül az Európa Liga győzelem lett az ékes bizonyítéka. Ám a nyári játékosmozgás után joggal félthettük az andalúzokat, hiszen több alapemberük is elhagyta a klubot (Rakitic, Alberto Moreno, Fazio). A Reallal vívott Szuperkupa csak tovább erősítette bennünk a kételyt, hogy idén komolyan számoljunk-e velük. Nos, a Valenciával játszott döntetlen még nem, de az utána következő 4 győzelem nyomatékosította számunkra, hogy Emery újjáépített csapata ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. A Barcától kölcsönkapott Denis Suárez tündököl, Deulofeu a nézeteltérések ellenére kezdi bejátszani magát a kezdőbe, Bacca pedig sorozatban termeli a gólokat. Az előző idényben sikerült ponttal hazatérni a Vicente Calderónból, és erre most is minden esély megvan. Azért a pontrúgásokra jó lesz figyelni...

Ellentétes erőviszonyok küzdelme lesz a Sociedad-Valencia. Az utóbbi évek távlatában mindenki értetlenül áll a baszkok teljesítménye előtt. Vereség és kilátástalan játék az Eibar ellen, sima kiesés az Európa Liga selejtezőjéből, majd almeríai három pont az Anoetában. Claudio Bravo és Griezmann távozása biztosan nagy érvágás, de erre még Vela látványos mellőzése is rátesz egy lapáttal. Arrasate sorsa tehát erősen kérdéses, amit könnyen lehet, hogy a Valencia fog megpecsételni. A Peter Lim tulajdonában álló klubot nyugodtan nevezhetnék az elmúlt esztendők leggyengébb Valenciájának, de minden várakozással szembemenve hasítanak a bajnokságban. A csapatnak ezidáig nincs gyenge pontja, hármasával rugdossák a gólokat, és a friss válogatott Alcácer is zsinórban a negyedik meccsén talál be. Az viszont reményt adhat a hazaiaknak, hogy a legutóbbi 6 összecsapásuk alkalmával mindig a Sociedad hagyta el győztesen a pályát. Rossz forma ide, a sebezhetetlenség mítosza oda, ez rangadó lesz a javából.

Új birodalom van születőben?

A többi meccsről röviden

A Bilbao pocsékul kezdte az évet, amire a Bajnokok Ligája részvétel sem lehet kifogás. Nem kell azonban kétségbe esni, Valverdéék sokkal többre hivatottak ennél, és az új San Mamésben vissza is fognak térni a helyes útra, csak kár, hogy ezt a szimpatikus újonc benyomását keltő Eibar fogja bánni. Baszk derbi ide vagy oda.

A hétközi játéknapig mind a Levante, mind a Rayo nyeretlenül állt, ám meglepetésgyőzelmükkel elmozdultak a kiesőzónából. 5 fordulót követően ennek nincs nagy jelentősége, de lélektanilag mindig sokat számít az első győzelem megszerzése. Erősen x gyanús.

A vasárnap déli ebédhez igazi színtelen-szagtalan meccs dukál. Már a Getafe tavalyi bentmaradása is meglepett minket, de idén alighanem utóléri őket a végzetük. Cosmin Contra napjai megvannak számlálva, de őszintén szólva tán' őt lehet a legkevésbé hibáztatni. A Málaga masszív védekezéséről megbizonyosodhattunk a Barcelona ellen, ami a stabil középmezőnyhöz biztosan elég lesz. Hazai környezetben bárkit elkaphatnak majd, inkább az idegenbeli szereplésük lesz a kérdéses.

A Deportivo-Almería semmivel sem több egy kiesési rangadónál. Persze nem a bajnokság ilyen korai szakaszában, de a végelszámolásnál mindketten bajban lehetnek. A vendégeknek úgy tűnik, hogy sikerült rendbeszedni a védelmet, ami komoly előrelépés tavalyhoz képest. A galíciaiaknak összességében nem rossz a keretük, a kispadon is egy rutinos és sikeres szakember ül, de engem az angol QPR-ra emlékeztetnek.

Córdoba-Espanyol összecsapással zárul a forduló, ahol a még egyedüliként nyeretlen hazaiak, a csütörtökön első győzelmüket megszerző Espanyollal találkoznak. A katalánokat már ismerhetjük jól, a hátsó alakzat a stabilitást, Sergio García pedig a kreativitást biztosítja a csapatban. Ezeket az erényeket kellene áthidalnia a Córdobának ahhoz, hogy begyűjtsék végre a 3 pontot. Különbön már most átértékelhetik az első osztályú tagságukat...

További infók és friss hírek a spanyol fociról a Facebook-oldalunkon.