laligaloca

A Sevilla már megkoronázta a hetünket azzal, hogy megnyerte története harmadik Európa Ligáját (illetve UEFA Kupáját), de Batsányi után szabadon, mi vigyázó szemünket nem Párizsra, hanem Barcelonára vetjük, ahol pontrendszeres bajnokságokra oly kevéssé jellemző módon gyakorlatilag bajnoki döntőre kerül majd sor. Mintha viszont a sors is úgy írta volna, hogy minden meccsnek legyen valami értelme ebben a fordulóban is, kevés a tétnélküli találkozó. Még egy kisebb madridi derbi is van, a 6. helyről is dönthet az egyik európai rangadó, valamint az utolsó négy is egymással játszik. Idén nem panaszkodhatunk a Nagy Rendezőre, meg az izgalmakra sem (ez meg ugye nemcsak a Nagy Rendező érdeme, hanem a csapatoké is). Na de lássuk részletesen!

Málaga – Levante

Két jól teljesítő középcsapat, a tavalyi meg az idei év legjobb kapusával. Málagás Willy Caballero érthetetlen módon most sem került be az argentin vb-keretbe, ahol többségünknél nem hogy kerettag de egyenesen kezdő lenne. Vetélytársa, Keylor Navas, természetesen Costa Rica legkelendőbb exportcikke lesz a vb után, meg is érdemli. A gazdaságilag jól építkező Levante meg történelmi lehetőség előtt áll: először végezhetnek a városi rivális előtt a tabellán. Ehhez az kell, hogy a Valencia ne nyerjen, vagy a Levante szerezzen minimum 1-gyel több pontot. Ugye az egymás elleni mérleg döntetlen (2-0 ide és oda), a gólkülönbsége meg a Valenciának némileg jobb, ha pontegyenlőség állna fenn. Ezen a meccsen amúgy nem biztos, hogy lerágjuk a körmünket, de két erős és stabil gárda csap majd a közepébe, amelyen az alsóházitól (Málaga) várjuk a jobb focit, a felsőházitól meg a taktikusabbat (Levante Caparrós mesterrel az élén). Aki szeret fogadni, tolhat ide egy X-et, de ha nem jön be, ne mondjátok, hogy én javasoltam!

Szombaton három meccsünk lesz, ezeken viszont eldől majd a bajnoki cím sorsa is.

Real Madrid – Espanyol

Három meccs óta nem nyertek a királyiak, így hiába nincs ennek tétje, illene megmutatni, hogy ki a topcsapat. Aguirre fogadkozik hetek óta, hogy nem eresztettek le, ennek egyedül az Osasuna elleni X-en láttam is a jeleit, tehát nincs kizárva, hogy most is jó passzban lesznek. Az idei 3 meccse (2 ugye a kupában) ennek a párosításnak 1-0 arányú madridi sikert hozott, nem lesz itt agyonverés tehát, ráadásul minden néző tartalékolni fog a bajnoki döntőre! Ronaldo viszont biztosan nem akar tartalékolni, ő az aranycipőre szeretne hajtani, egy gól kell neki, hogy legyőzze Luis Suárezt. Meglátjuk, hogy bevethető állapotban lesz-e.

Aguirre lassan tárgyalhat a hosszabbításról, remélhetőleg megoldják gyorsan, és aláírnak még minimum egy évre, mint tavaly ilyenkor (a képen)

Barcelona – Atlético Madrid

Az Atlético a tipikus példa arra, hogy evés közben jön meg az étvágy. Szezon elején inkább poénból mint meggyőződésből azt mondtam, hogy figyeljük meg, hogy a Barca-Atlético még dönthet egy s másról a szezonzárón (akkor én úgy képzeltem, hogy az erősődö matracosok megcsíphetik a 2. helyet egy gyengélkedő Barca ellenében). Egyik törzskommentelőnk azt mondta, hogy jó lenne az „egyik” bajnokságban harmadiknak lenni, nemcsak a „másik bajnokságot lesimázni”, ezúttal fele akkora lemaradással mint tavaly (ez már fordulók óta be van biztosítva ugye). December közepén, a BL-csoportkör első 1-2 meccse után én úgy gondoltam, hogy Simeone és csapata a BL 4-es mezőnyéig fog menni, és akkor nagyon elégedettek leszünk...

Erre itt van május közepe, Simeonéék BL-döntőt játszanak, és 3 pontos előnnyel utaznak Barcelonába, és mondjuk ki: jelenleg elég nagy csalódás lenne a fociszerető nagyközönség számára, ha nem nyernék meg a Ligát. A csíkosoknak elég a döntetlen, de ha győzelemre játszanak, akkor a Real még megelőzheti a katalánokat, bebiztosítva a teljes madridi dominációt a bajnokságban.

Egy dolog biztos volt a rajt pillanatában: mivel Bernd Schuster Málagájától senki nem várt bajnoki címet, már a szezon elején tudtuk, hogy olyan edző fog bajnokságot nyerni, akinek edzőként ez még sohasem sikerült Spanyolhonban. A dolgot most már tudjuk szűkíteni: kijelenthetjük, hogy argentin edző lesz a bajnok

Mire a döntő lejár, az ünnepélyes díjátadás után megnézhetjük a középmezőny azon részét, amely Európába igyekszik, de idén lemaradt a kupázásról:

Valencia – Celta Vigo

A kelták formája és eredménysora az egekbe ível, a Valencia meg azért hajthat, hogy ne essen meg az a szégyen, hogy a kistesó jobbnak bizonyul náluk (bár ezen a ponton tudni fogják már, hogy mit játszott a Levante). Luis Enrique azt is nagyon meg kell mutassa (egyébként a Real-veréssel és a hétről-hétre mutatott játékkal már igazolta is ezt), hogy méltó a Barca kispadjára, így tőlük is nagy aktivitás várható, érdemes lesz fennmaradni a késő szombati éjszakában.

A távozó Luis Enrique helyére már nagyon komoly jelölt is van, aki már gyakorlatilag hivatalosnak is tekinthető: ő a klub volt játékosa, Eduardo Berizzo, aki Chilében idén apertura bajnokságot nyert az O'Higginsszel

Vasárnap több egyidejű meccs is lesz, amelyeken a kiesés elkerülésében érdekelt csapatok fognak játszani. A trükközéseket elkerülendő, négy meccs fut majd szimultánban majd, de előbb egy európai helyosztónk lesz:

Real Sociedad – Villarreal

Látszólag ez mindegy is lehetne, de azért nem lényegtelen ennek a végkimenetele. Egyrészt a télen a sárgák lerombolták az ellenfelet (5-1), és ezért kell visszavágni, másrészt ha most is nyernek, előznek a tabellán, és kedvezőbb helyzetben lesznek az EL-besoroláskor. A 6. hely playoffot ér, a 7. pedig csak 3. selejtezőkört. Számíthat az a 2 hét a nyári pihenés és felkészülés során, így Marcelinóék komolyan fogják venni. San Sebastiánban rég volt ilyen, hogy egymás utáni 2 évben európai kupákban mérkőzzön az imádott txuri-urdin, így várható egy nagy fieszta a hazaiaktól, nézőtéren legalábbis. Egyeseknek az utolsó meccse lehet ez kék-fehérben, köztük van a csapat legnagyobb értéke, Antoine Griezmann. "Nem tudom mi lesz a vb után" - mondta a francia, a csapat másik szélsőjét, Carlos Velát meg az Arsenal csábítja vissza a hírek szerint, ha visszavásárolják a mexikóit. Villarrealos fronton is izzik a forródrót, ők Jonathan De Guzman hazahívásában gondolkodnak.

Vasárnap este jut sorra az alsóház, amely forró talajon lépked:

Rayo Vallecano – Getafe

Almería – Athletic Bilbao

Valladolid – Granada

Osasuna – Betis

Ezek közül a kisebbik madridi derbi azzal fog kiemelkedni, hogy a mindenki által temetett Getafe, és a mindenki kiskedvence Rayo teljesítménye némileg fordított elvárások mentén alakul majd. A Rayo Vallecano eddig az összes elsőosztályú meccsét megnyerte a Getafe ellen, igaz, nem sok volt, ezért ilyen kategorikus ez az örökmérleg. Viszont láttuk, a Rayo hogyan játszik, mióta brilliáns sorozatát maga mögött hagyta: a hangulatcsapat addig van hullámhegyen, ameddig motiváltak a játékosok. Szerintem mostmár nem biztos, hogy fel tudnak majd pörögni, ahogy a legutóbbi két meccsen láttuk. Valamint a múlt héten a rendkívül tartalékos Sevillát, (mégiscsak az EL-győztest) verő Getafe morálja az egekben lesz, és habár nem érdemlik meg, bent fognak maradni ezzel. A villámosok 20 játékost veszíthetnek idén, egyes kölcsönjátékosok visszatérnek az egyesületükhöz, másoknak pedig lejár a szerződése.

A Rayo természetesen hosszabbítana sikeredzőjével, reméljük a kopasz zseni vállal még egy évnyi kihívást

Az Almeríának is nehéz dolga lesz a szezont egész biztosan emlékezetes meccsel zárni akaró baszkokkal, de csak különösen balszerencsés esetben eshetnek ki a friss feljutó andalúzok.

Az Almería veterán kapusa, a fénykorában válogatott kapuján is kopogtató Esteban jövőre Oviedóba költözik, neki ez lesz a búcsúmeccse, az is lehet, hogy az első osztálytól is, mivel igencsak benne jár már a korban

A másik andalúz csapatnak jelentős félnivalója van: ha kikapnak Valladolidban, akkor a Granadának reszeltek, amit egész egyszerűen nem érdemelnének meg. Véleményem szerint a Valladolid sem, de eme 2 csapatból legalább az egyik menni fog, de az is lehet, hogy mindkettő. Sajnáljuk is őket.

A Granada ingyenbuszokat biztosít a szurkolóinak Valladolidba: szükség lesz rájuk

A másik kiesési rangadón az Osasunának némileg könnyebb dolga van, de ők se mehetnek biztosra, mert a múlt héten a Valladolidot kvázi eltemető Betis jön hozzájuk, akik már csak presztízsből sem fogják hagyni magukat. Az Osasuna győzelmi kényszerben van, és még akkor sem biztos, hogy bennmarad, ha nyer, mivel ahhoz egyidejűleg a Granada pontvesztése is kell.

A navarraiak neveltje, a spanyolok bő vb-keretébe bekerülő César Azpilicueta meglátogatta a volt társakat - reméljük, erőt merítenek ebből

Lehetetlen levezetni, hogy mi lesz az bennmaradás határán, ki fog késélen táncolva megmenekülni, és ki(k)től veszünk érzékeny, de nem végleges búcsút... Megint az utolsó percekben fogjuk rágni a körmünket, mint minden évben.

Sevilla – Elche

A friss EL-győztes Sevilla fut majd egy tiszteletkört a Sánchez Pizjuánban, ehhez a vendége is adott, a már biztos bennmaradó, és idegenben kevéssé acélos Elche. Amennyire erősek az ilicitanók otthon, olyan gyámoltalanok idegenben, tehát Emeryék gáláját valószínűsíthetőnek tekintem, főleg, hogy a védekezést gyakorolták már eleget az EL-döntőn. Mostmár kell egy offenzív parádé, ennek örömére:

Itt a vége, fuss el véle! Találkozunk a vb-n a játékosok egy részével, majd nyár végén indul újra a cirkusz! Mi itt leszünk! Gyertek ti is!

Hasznos infó: aki friss hírekre vágyik a spanyol futballról, kövessen minket facebook profilunkon is.