laligaloca

A spanyol válogatott június 13-án Toulouse-ban kezdi meg Európa-bajnoki szereplését Csehország ellen. Del Bosque még az Ile de Ré szigetén berendezett Eb-főhadiszállás elfoglalása előtt adott interjút az As.com újságírójának, melyben szóba került a kapitány válogatási elve, a tervezett hispán hadrend és a La Roja sikerének titka is. INTERJÚ.

Kerethirdetés után robbant a spanyol média-bomba, mégis, Del Bosque végig jól állta a sarat a kritkák kereszttüzében. A higgadt mester védőernyője az utolsó felkészülési mérkőzésig kitartott, ám a Grúzia ellen lehúzott gyufa (0-1) ismét felkavarta az indulatokat. A gyors elutazás sem segített, hiszen újabb botrány érte utol a La Roját Franciaországban: a De Gea, Muniain és Isco nevét pörgető szexbotrány a legrosszabbkor fröccsent szét a lapok címoldalain. Az érintettek persze tagadnak, de kérdés, a skandalum és az újabb médiahadjárat ('caso Torbe') miként hatott a keret egységére. Vérző sebbel érkezik a címvédő frankhonba, ahol húsát tépné, aki éri. Nagyon nehéz lesz, de Del Bosquével sikerülhet! 

Milyen állapotban érkezik Spanyolország az Európa-bajnokságra?

Felkészülten, a lehető legjobb állapotban. Már nagyon várom a megmérettetést, bízom a csapatban.

Már tudja, milyen felállásban küldi pályára június 13-án az együttest?

Pontosan tudjuk, mit szeretnénk játszani a kontinensviadalon, már csak az hiányzik, hogy megadjuk azon játékosok nevét, akik a kezdőt alkotják. Szerencsére kvalitásban nincsenek nagy különbségek a keret tagjai között, de fennáll variációs lehetőség. Nem ugyanazt tudjuk kihozni a csapatból, ha Silvával lépünk pályára, mint amikor Lucas Vázquezzel, más stílusban tudunk játszani Kokéval, és megint másban Thiagóval vagy Cesc Fábregasszal.

Milyen hadrendben vág neki a La Roja az Európa-bajnokságnak?  

Alapvetően az 4-1-4-1-es rendszerben képzeljük el a játékunkat, de a mérkőzések egy adott szakaszában, vagy akár ellenféltől függően is lesznek szerkezetváltási lehetőségeink.

Elkél a humor mostanság

Netán az is előfordulhat, hogy Bruno Soriano és Sergio Busquets egyszerre szerepel majd a pályán?

Természetesen, ezt sem lehet előre kizárni. Arra törekszünk segítőimmel, hogy több alternatív választ is tudjuk adni a ránk váró játékszituációkra. Mélyebbre most nem szeretnék menni, hiszen ezzel olyan részleteket is elárulnék, mely az ellenfeleink felkészülését segítené. Maradjunk annyiban, igen is előállhat olyan helyzet, amikor úgy látom jónak, hogy Bruno és Busquets egyszerre legyen a pályán, de alapvetően ennél azért támadóbb szellemben szeretnénk futballozni. 

 A kerethirdetés után sok kritikát kapott a hiányzók, így Saúl, Mata, Isco, Mario és Torres miatt is….

Amikor egy edző kénytelen belemenni ilyen nehéz döntések megmagyarázásába, sosem lehet igaza. Kiegyensúlyozott keret kialakítására törekedtünk, mely kész megbirkózni az előtte álló feladatokkal. Talán Saúlnak nem voltak vetélytársai a posztján?  Az elképzeléseink megvalósításához egyszerűen más típusú játékosokra volt szükségünk, ezért válogattuk be azokat, akik végül velünk utazhatnak. Ennyi történt. Nem áll fenn személyes ellenszenv egyik labdarúgó irányába sem. Saúl esete épp úgy reflektorfénybe került, mint más, szintén kimaradt játékosoké, így hallani lehetett Mata, Alcácer, Diego Costa vagy Torres kapcsán is negatív kritikát. Talán csak azok miatt nem támadtak eddig, akik végül bekerültek az utazó keretbe. Ha csak vetünk egy pillantást a középpályára, ott van Busquets, Bruno Soriano, Iniesta, San José, Cesc, Thiago, Koke…, de közülük is csak három lehet egyszerre a pályán! Lehetetlen mindenkit magunkkal vinni.

Saúl Ñíguez - a keretszűkítés egyik áldozata

A Chelsea-s különítmény, így Fábregas, Pedro vagy akár Azpilicueta beválogatása kapcsán volt nagyobb a felhördülés.

Nem értem, miért!   A Chelsea valóban nem futott jó szezont, de Cesc-nek nem ment rosszul, míg Azpilicueta kifejezetten jól játszott. Pedro pedig Pedro, a válogatottban sosem okozott még csalódást.

Közismert, hogy soha nem szokta felhívni azokat, akiket végül nem válogat be. Miért?

Azért mert pontosan tudom, amit mondanék nekik, nehezen értenék meg és képtelenség lenne elfogadniuk, így felesleges. Az évek során, amit a Real Madrid utánpótlásában töltöttem nagyon sok gyerekkel, fiatal tehetséggel kellett közölnöm egy-egy kiválasztási procedúra végén, olykor nagy szívfájdalommal, hogy haza kell térniük, számukra az álom véget ért. Nagyon nehezen viseltem ezeket a beszélgetéseket én is, de minden évben oda kellett állnom az érintettek elé és közölni velük, hazamennek. Ahol most vagyunk, az más világ. Kérem, ez a spanyol válogatott! Professzionális labdarúgásról beszélünk! Itt már nem kell túlmagyarázni a dolgokat. Pontosan tudom, bárhogy is vezetném fel, a kimaradt játékosok egyikét sem tudnám meggyőzni igazamról.

A profiknak már nem kell magyarázkodni, csak magyarázni! 

Már belefáradt a sok magyarázkodásba? 

Hogy is mondjam, tudnék sokkal ridegebben is válaszolni a feltett kérdésekre, de elfogadom, hogy a sajtó, miként a szurkolók is igénylik felvetéseikre a válaszokat. Természetesen érhető, hogy a kritikus hangok egy része abból is táplálkozik, hogy a különböző lapok és a szurkolói csoportok is kedvenceiket akarják látni a keretben. De erre azt kell válaszoljam, érzelmeik sokszor elhomályosítják valóságérzetüket. Mi, mint a spanyol válogatott szakmai stábja, sokkal objektívebben kell döntéseinket meghoznunk. Bennünket nem a klubhovatartozás buzog, hanem az a cél, hogy a La Roját sikerre vigyük.

Mariót (Mario Gaspar, Villarreal – szerk.) is sokan hiányolták. Egyszerűen nem számoltak vele, hogy Juanfran vagy akár Carvajal megsérülhet?

Az a három játékos, akit ezen a poszton a selejtezők alatt számításba vettünk, Juanfran, Carvajal és Mario voltak. Az idő azonban határt szabott lehetőségeinknek, így amikor eljött a döntés pillanata, az első kettő mellett törtünk lándzsát. Amikor aztán Bellerín képbe került, meggyőzően teljesített, így már nem volt miért variálni, Mario kimaradt. Ha sérülés miatt valaki kiesne a keretből, bármelyik labdarúgó megérdemelné, hogy itt legyen, azok közül, akik végül lemaradtak a listáról. E tekintetben Bellerín és Mario között nincs különbség.

Nolito  remek szezon után jutott el a franciaországi Eb-re!

A végleges listát érintő kritikákra tehát egységesen azt a választ lehet adni, arra törekedett, hogy egy jól szervezett közösséget hozzon létre, nem csak egy válogatottat?

Pontosan. A döntések meghozatalánál az vezetett, hogy ne csak egy csapat, hanem egy jó közösség, egy komplett keret jöjjön létre. A ránk váró feladatokhoz pozíciónként két játékosra van szükségünk, hogy megmaradjon a csapat egysége és a nem várt szituációkra is megfelelő válaszokat, lépéseket tudjunk adni. A válogatottnak készen kell állnia bármely nehézség leküzdésére, e gondolatot erősíti a már említett játékosok beválogatása, így Bruno vagy San José behívója is.

Lucas Vázquez beválogatása, akár más középső középpályás rovására, mint például Isco, azt vetíti elő, támadásban a La Roja a széleken akar majd rohamozni.

Szükségünk van olyan labdarúgókra, akik egyedül is képesek megoldani játékszituációkat. Lucas friss, tele reménnyel, a mentalitásával nagyon sokat tehet hozzá a válogatott játékához.

Mit vár Nolitótól?

Pontosan azt, amit a Celtával idén produkált, illetve amit a felkészülési mérkőzéseken is láttunk tőle, azaz a gólt! Nolito remek munkát végez a szélen, támadásban és védekezésben egyaránt. Széthúzza a pályát, egy az egyben remek, képes egymaga megoldani a helyzeteket és rendkívül gólérzékeny. Mi mást kívánhatnék még?!

Morata karrierjén hatalmasat lendíthet egy sikeres Eb-szereplés!

Ön szerint is  sokban hasonlít Nolito David Villára?

Nem. Véleményem szerint két különböző játékos-típusról van szó. Villa fő ismérve a gól volt, míg Nolito más funkcióban is kiválóan megállja a helyét. Bízom benne, hogy segíteni tudja a csapatot és igazolja, miért is hoztuk magunkkal.

Ha már a támadás a téma, itt van Morata, aki egy jó Európa-bajnoki szerepléssel akár feljebb tornászhatja az ázsióját is...

Legyen így! Ez ugyanis azt jelentené, a csatár és a válogatott is kiemelkedően szerepelt a tornán. Morata remek ék, sok mozgással, jól játssza meg a labdákat, képes egy az egyben is meglepni ellenfelét, remekül lő, könyörtelen a kapu előtt, így benne van a gól. Sokat várunk tőle is! De a futball csapatjáték. Segítenie kell majd a labdakihozatalt, vissza kell lépnie a középpályásokhoz a labdákért, nyitnia kell a széleket a csapattársainak, szét kell húznia a pályát úgy, hogy a leshatárról kilépve akár egyedül is megoldjon játékszituációkat. Más szóval, mindazt elvárjuk tőle, amit egy remek csatártól el lehet.

Del Bosque csodafegyvere lehet - Alvaro Morata mozgásban.

Morata mindössze 23 éves. Magáról a csatár azt mondta, 2-3 éven belül készen áll majd, hogy Lewandowski vagy Luis Suárez szintjén teljesítsen. Ön is így látja?

Ez egy kihívás, amit a játékosnak kell beteljesítenie. De pontosan ezért van az Európa-bajnokságon. Morata remek adottságokkal rendelkezik: fizikai felépítése kiváló, játékintelligenciája kiemelkedő. Olyan ösztön hajtja, ami kevés támadó sajátja, emellett mindkét lábával kiválóan lő és remekül fejel. Minden lehetősége megvan ahhoz, hogy nagy karriert fusson be.

Adurizról is hasonlóan vélekedik?

Le vagyunk nyűgözve a teljesítményétől. Elfogadta helyzetét és nagyszerűen alkalmazkodik. Nem elégedetlen vagy durcás, sőt, éhesen várja a rá váró lehetőséget. Játékos kvalitásait nem kell sorolnom, hiszen az egész szezonban bizonyította rátermettségét. Személye kiváló példa arra, hogy az életkor nem számít. Mindezt egy olyan társadalomban, mely sokszor azt üzeni, az idősekre már nincs szükség…  

Többször említette korábban, hogy Spanyolország sikere a Busquets-Sergio Ramos-Piqué tengely együttműködésében keresendő. Most ez akkor azt jelenti, hogy a La Roja nem a támadásokra koncentrál?

Tegyük ezt tisztába! Ha az említett trió legjobb formáját nyújtja, ha megfelelő elszántsággal és mentalitással küzd, az átragad a pályán lévőkre és megfertőzi a társakat is. Ez a bizalom, biztonság és személyes varázs alapvető ezekben a kulcspozíciókban.   

A siker titka mínusz Busquets

A kapuban eljött a váltás ideje?

Ezt majd még meglátjuk! Casillas, De Gea és Sergio Rico egyaránt készen áll. Még hátra vannak az utolsó átmozgatások és az edzések után eldöntjük, a három közül melyik névvel kezdődjön a pályára küldött tizenegy.

Franciaország vagy Németország most nagyobb játékerőt képvisel, mint Spanyolország?

Más futballstílust képviselnek, de azt hogy jobbak, nem jelenteném ki. Ezzel most nem azt mondom, hogy ne tisztelnénk az említett válogatottakat, melyek mellett Angliát is megemlíteném, hiszen csodálatos képességű játékosaik vannak, bombaerős kerettel készülnek. Mégis, Spanyolország címvédőként érkezik a tornára, nem feltartott kézzel.

Hogy folytatja-e a La Roja irányítását, azon is múlik, milyen eredményt ér el a válogatott az Eb-n?

Nem.

Van egy mondás, miszerint, amit az ember elkezd, be kell fejeznie… Szeptemberben indulnak a selejtezők a 2018-as világbajnokságra!

Hogy ez a sorozat velem, vagy más szakvezetővel indul útjára, még kérdéses. Egy biztos, nagyon nehéz selejtező előtt áll a La Roja, hiszen Olaszország, Albánia és Izreal ellen kell megszereznie a csoport első helyét, mely automatikus kijutást ér. De ne szaladjunk előre, most még az Eb-n járunk.

(forrás: As.com)

A sokat kritizált spanyol keret

kapusok: 

Iker Casillas (FC Porto), David de Gea (Manchester United), Sergio Rico (Sevilla)
hátvédek: 

Marc Bartra (FC Barcelona), Jordi Alba (FC Barcelona), Gerard Piqué (FC Barcelona), César Azpilicueta (Chelsea), Héctor Bellerín (Arsenal), Sergio Ramos (Real Madrid), Juanfran (Atlético Madrid)
középpályások: 

Sergio Busquets (FC Barcelona), Mikel San José (Athletic Bilbao), Cesc Fábregas (Chelsea), David Silva (Manchester City), Thiago Alcántara (Bayern München), Bruno Soriano (Villarreal), Andrés Iniesta (FC Barcelona), Koke (Atlético Madrid)
csatárok:
Pedro Rodríguez (Chelsea), Álvaro Morata (Juventus), Aritz Aduriz (Athletic Bilbao), Nolito (Celta Vigo), Lucas Vázquez (Real Madrid)