laligaloca

Lassan 4 éve annak, hogy elindult a La Liga Loca, és pancho_sanza felkért, írjak én is a blogra. Azóta sok minden történt, pancho például lelépett és ez már a harmadik felület, ahova blogolunk. Sok jót - szinte csak azt - adott nekem a blog, de ha azt kérdezi valaki, mire vagyok leginkább büszke, akkor egyértelmű a válaszom. A liga újoncainak ez már a negyedik darabja. Minden hibájával és erényével együtt vállalom ezt a sorozatot: számtalan olyan játékost látok én is a listákon, akikkel komolyan árnyékra futottam, és olyanokat is, akik igazolták az elvárásaimat. "Tovább után" az idei lista.

A nemzetközi porondon már szétfröccsent a földöntúli boldogság, így a madridi csapatok átpréselve magukat a BL tűfokán, csütörtöktől már a bajnokságra koncentráltak. A játéknap legfontosabb kérdése, hogy a Londonból már szerda este hazatérő Atleti képes-e tovább diktálni a ritmust a Barca-Real párosnak. A matracosokat a Ciutat de Valenciában hívja tetemre Caparrós békás fenevada, a gyászoló Barca a Camp Nouban fogadja a Getafét, míg a Bernabéu Pizzi izzó Valenciájára készülhet. Az Athletic BL-indulása nincs veszélyben, de egy győzelem még elkél a Sevillával vívott külön versenyfutásban. Az alsóház is pezseg, idegőrlő időszak jön sok edző számára: a már biztos kieső Betis mellett két csapat még az ebek harmincadjára kerülhet, a 12. Espanyoltól délre (41 pont) mindenki veszélyben! Egy, két , há' és tessék!

Mostmár nagyon a célegyenesbe értünk, és úgy néz ki, hogy érik a meglepetés Spanyolhonban. Össznépi drukkolásba kezdett az egész LLL, még a csapatszimpátiában érdekelt része is a bandának, és úgy tűnik, Fortuna, a Frente Atlético, a csapat küzdőszelleme, Simeone, a játékosok, és az innen Közép-Európából küldött energiadózisok elérik hatásukat, mert a matracos csapat története legpontgazdagabb szezonját produkálva, 3 menettel a gongszó előtt, még mindig áll a kötelek között, pedig záporoznak az ütések mindenhonnan. A fordulót két klasszis edző halála árnyékolta be, Tito Vilanova a Barcelonával lett bajnok tavaly, de elvitte a torokrák, a szerb Vujadin Boškov pedig a Real Madriddal nyert kupákat és bajnokságot 3 évtizede. Nyugodjanak békében! Az összes mérkőzés egyperces kegyeleti csenddel kezdődött a katalánok edzőjének emlékére a fordulóban. Mi pedig vegyük sorba a bajnokság történéseit!

A Villarreal-Barcelona vasárnapi bajnokin a spanyol pályákon nem mindennapi jelenet lobbantotta lángra a takarékon kotyogó rasszizmus elleni harcot: az El Madrigal nézőteréről a szögletrúgáshoz készülő Dani Alves elé egy banánt dobtak. A világháló azóta pöröl és a RESPECT elvét siratja, miközben a játékos mellett sorra állnak ki a futballvilág egykori és jelenleg is aktív résztvevői. Egy repülő banán utózöngéi, avagy tégy a rasszizmus ellen!

Tavaly ősszel aligha gondolta volna bárki is, hogy idén április végén leírhatnánk bármi olyasmit, mint hogy a Real és a Barca azért játszott a kupadöntőben, hogy eldöntsék, melyiküknek hagy idén trófeát a minden továbbit behúzó harmadik spanyol csapat. Most sem túl valószínű persze ez a forgatóköny, de pusztán az, hogy a lehetősége fennáll, több mint elismerésre méltó. Az egész földkerekséget érintő következményeiről nem is beszélve, elvégre ha kiderül, hogy az utóbbi időben a spanyol bajnokságba kódolt kilátástalanság (a 99% kilátástalansága) megtörhető, az magától értetődően reményt ad az univerzum elesetteinek, felemeli a lehorgasztott fejeket világszerte, és azt üzeni, hogy a felvilágosodás-kori szuperoptimizmus igazolásra lel, és a világ egyszer tényleg jobb hely lehet, mint amilyen egyébként. Ilyen kilátások mellett pedig mi sem természetesebb, mint hogy hajtás után az Atléticót éltetjük és biztosítjuk a támogatásunkról.

Tudom, hogy nem írtam mióta elment tőlünk Panyolországból, de apu megtiltotta. Azt mondta "ne írjak annak a tetűnek, francnak se hiányzik.." de anyu mondta, hogy igenis illene, mert mégiscsak a szomszédunk volt itt Madridban..

Rendkívül sok izgalmat nem ígért ez a mostani csonka forduló, de így sem maradtunk adrenalinszint-emelkedés nélkül. Szerencsére a kupákban érdekelt csapatok pozitívan hangoltak a hétközi megmérettetésre, így minden reményünk megvan, hogy sok döntőst küldjön a bajnokság a 2 európai kupába. A pihentetés céljából a Real Madrid meccse elmaradt a Valladolid ellen, az indoklás pedig: nagyon gyakori egymás után következő idegenbeli meccsek nagyban csökkentették volna a döntőbejutás reményeit. A fanyalgók pedig emlékezzenek a nemrég 2 Bayern-meccs között lejátszott clásicóra is. Lehet szövetségezni, kérem, csak nem biztos, hogy érdemes.