laligaloca

 A szuperkupa tipikusan az a kupa, amit mindkét fél szurkolótábora a legfölöslegesebb trófeának ítél... amíg meg nem nyeri. Utána már büszkén ordítják az ellenfél arcába, hogy ez is annyit ér, mint a többi... Az igazság valahol a két viselkedés között lehet. Az időzítés miatt szájbiggyesztve iramodik neki a szurkoló és nézi meg a "döntőt" (előfordul, hogy még a sör sincs behűtve), de meccs közben elkapja a hév és miközben ökölbe szorul a keze észre sem veszi, hogy egyre jobban akarja a trófeát... 

Tavaly feltörni az Atlético védelmét kb. olyan volt, mint eljutni a Candy Crush saga 97. szintjéig: nem lehetetlen, de rohadt nehéz. A szezon végén azt gondoltam, hogy ha Simeonenak sikerül egyben tartani a védelmet, akkor semmi sem választja el csapatát egy újabb kellemes szezontól.

"A célunk az, hogy a 95 perc alatt egy góllal jobbak legyünk, mint a Real Madrid." 

Nos, az argentin mester próbálta megtenni, amit megkövetelt a haza, ez a nyár végéig (vagyis a mai napig) azt jelenti, hogy sikerült megtartania a csapat két védőpillérjét Godint és Mirandát - bár kérőkben nem volt hiány - jobb oldalon Juanfran is maradt, de a fantasztikus szezont futó Filipe Luis és Courtois számára véget ért a madridi kaland. A középpályán Koke távozásáról pletykáltak a lapok, mivel a Barcelona komolyan érdeklődött az ifjú titán iránt, de emberünk kijelentette, marad a matracosoknál. A legtöbb változás egyértelműen a támadószekcióban ment végbe. Diego Costa, a csapat rosszfiúja és gólvágója csinos kis összegért (és még annál is nagyobb fizetésért) az „antikrisztus“ José Mourinho hívására szintén a Chelsea-hez bútorozott, David Villa, a veterán csodacsatár jövőre már a gringókat kergetheti őrületbe New York-ban, míg az anno nagy tehetségnek kikiáltott Adrián Portoba igazolt, ahol a Barcás Telloval és a Realos Casemiroval válthatják meg a világot.

A pótlások azért nem sikerültek rosszul. A kapuba a szlovén Oblak és a stabilnak mondható Moyá érkezett, Siqueira (egy év portugál kölcsönjáték után) a Granadától került a fővárosba, Ansaldi az orosz tundráról cuccolt át melegebb égtájra, támadónak jött Mandzukic a Bayerntől és Griezmann a Sociedadtól (mindkettő óriási fogás), valamint az Európában még nem igazán ismert 190 cm magas, 23 éves Raul Jimenez a mexikói Ámericából, tegnap pedig záróakkordként Cerci kotyogta ki az érkezését Twitteren (majd cáfolta is meg). Sikerült 90 milliót eltapsolni, de úgy fest okosan. (Mikor is fordult elő hasonló költekezés a két nagyon kívül? A matracosok idei transzfereit ezen a linken nézhetitek meg.)

Fehér oldalon - szerény véleményem szerint - Kroos személyében megköttetett az év igazolása, és van két másik, amit kissé furcsállunk. James Rodriguez óriásit domborított a VB-n majd gyorsan fel is ajánlotta magát a Realnak és a Barcának is. Előbbi úgy döntött megéri beletolni a 60 millió körüli összeget, így most Ancelottin a világ szeme, hogy beépítse fantasztikus nevekből álló csapatába. Mondjuk, ha valaki képes rá, az ő lehet. Aztán van itt ez a kapus kérdés, ami már többé nem is kérdés. Szörnyen sajnálom Diego López távozását, mert a fickó a nulláról indulva nyomta le Casillast a kapusposzton, de amilyen gyorsan jött, olyan tempóban távoznia is kellett. Pérez azt hiszem politikailag mindenképp okos döntést hozott, hisz egy akkora legendát, mint Iker nem lehet csak úgy eladni... Szar forma ide vagy oda, az elnök renoméja kissé megingott volna. (Egyébként meg egy Iker Casillas nem felejt el csak úgy védeni. Meggyőződésem, hogy rövidesen visszatér az önbizalma és a formája is.) A megoldás elég jól sikeredett, mint tudjuk, jött egy Keylor Navas, aki a liga és tavalyi formáját tekintve a világ egyik legjobb kapusa. Ikert tiszteli, ha kell, beáll a sorba, ha gáz van, bevethető... Lóg a levegőben persze még egy-két nagyobb transzfer, mint pl. Khedira és DiMaría eladása, - állítólag már csak napok kérdése -, a mai mérkőzésen viszont még ott lehetnek mindketten és jelen pillanatban csakis ez számít.

A brazíliai események (Spanyolországban ugyebár csak rémálomként ismert időszak) miatti rövidebb felkészülési periódus, valamint az ezzel járó szezon eleji formát tekintve nem igazán tudjuk megtippelni sem a végeredményt, de abban azt hiszem egyet érthetünk, hogy a Real Madrid a nagyobb esélyese ennek a párharcnak. Kevesebb a változás a keretben, Ancelotti taktikáját jól ismerik a játékosai, így idén már nem kell kisérleteznie, csak egy kis finomhangolásra lesz szükség, Ronaldo pedig kirobbanó formában kezdte meg a szezont, aminek a Sevilla látta a kárát. Cholonak ezzel ellentétben enyhe túlzással újra kell szerveznie a védelmet a két új kapus ill. a balbekk távozása-érkezése miatt, elöl pedig az új típusú támadókkal új típusú játékot kell kreálnia, ami ugyebár nem megy egyik napról a másikra... És csak, hogy még „csodásabb“ legyen a történet, Arda Turan játéka teljesen kizárható.

Amiben az Atlético bízhat, az a kemény védekezésük, Moyá ígéretets formája, a szögletrúgások, ill. egy-egy Griezmann elfutás. A Real pedig bárkiben. Olyan csodálatos játékosok küzdenek a csapatba kerülésért, akik közül bárki bármikor képes lehet eldönteni a mérkőzést. Itt az új „galaktikus éra“? A Kroos-Modric duótól a balett drukkereinek enyhe orgazmusuk lesz minden meccsen, ehhez jön egy Khedira, vagy Isco, neadjisten a „labdával jó barátságban lévő“ Rodriguez, hogy olyan arcokat szolgáljanak ki mint C. Ronaldo, Bale, vagy az egyre éretebb futballt mutató Benzema. A padon pedig ott toporog még a bevetésre (és eladásra) váró DiMaría, de ha gáz van, jöhet felfrissíteni a játékot Illaramendi, vagy a rutinos Xabi Alonso...

A meccs pikantériát az adhatja még, hogy az Atléticonak a spanyol hagyományok szerint sorfalat kell állnia a mérkőzés elején, mivel a Real néhány napja bezsebelte az UEFA Szuperkupát. Kroos és Mandzukic egyszerre mondtak nemet a tiki-takára Münchenben, így most egymás riválisaiként küzdhetnek, és persze itt van még az utolsó percben elveszített/megnyert tavalyi szaftos kis Bajnokok Ligája döntő... No nem mintha a városi rivalizálás nem adna elég okot a parázs ütközetre.

A slusszpoén pedig a bíró személyében rejlik. Javier Estrada Fernández ugyanis katalán származású, aki még sohasem fújt Real Madrid - Atlético Madrid mérkőzést, így ma kb. kétszer annyi mennyiségű anyázást fog kapni, mint a sima mezei sporik... Emlékezetes nap lesz ez számára, az fix.

Mindent egybe vetve nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az nyeri a Spanyol Szuperkupát, aki mentálisan és fizikálisan előbbre jár, és kevesebbet hibázik.. Merthogy hiba az lesz hölgyeim és uraim... dögivel!

Real Madrid - Atlético Madrid

Santiago Bernabéu, 23:00

j.v.: Javier Estrada Fernández